Értek hozzá, de valahogy mégsem megy a behívása?

Behívásnál sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak akkor hívják oda a kutyát, amikor valami, számára kellemetlen esemény éri, pl. pórázra veszik és ezzel megszűnik a szabadsága. A megoldás, hogy ha kimentek sétálni, a legváratlanabb helyzetben magadhoz hívod, jól megdicséred, jutalomfalat és mehet tovább. Ha ismerős kutyákkal játszik, szintén.

Megtanulja, hogy odamenni hozzád jó, örülsz neki, jutalmat is kap, és még visszamehet szaladgálni, játszani a többi kutyával, ennél nagyobb jutalom nem is kell. Sosem tudja, hogy éppen miért lesz odahívva hozzád, de mivel döntő többségben pozitív élmény éri, ezért oda fog menni. Később el lehet hagyni a falatot, de nem teljesen, néha érje ez a váratlan meglepetés még felnőttkorában is. Egész életében hívd néha magadhoz céltalanul, csak megdicsérni és elengedni.

Ismeretlen kutya esetében én megkérnék pár környékbeli kutyást, akiket nem ismerek, hogy épp tanítom a kutyám arra, hogy ne jöjjön izgalomba attól, ha idegen kutyát lát, megtenné -e, hogy segít nekem? Csak annyit kellene tennie, hogy áll nyugodtan a kutyájával, ha intek, lassan közelebb jönnek.

A kutyám leültetem, falatkával magamra irányítom a figyelmét, és akkor kapja meg, ha nyugodt, nem jön izgalomba a másik ebtől. Ha nem így történik, rendetlen, intek a kutyásnak hogy álljanak meg, a kutyával ellenkező irányba megyünk egy kicsit, és kezdjük elölről. Meg fogja tanulni előbb-utóbb, mit vársz el tőle, az lesz az igazi eredmény, ha húzás nélkül, semlegesen sétál el a másik kutya mellett. Mellesleg ez után lett egy új cimborátok.

Ezt a gyakorlatot több kutyással megismételném, hogy ne csak az adott kutyussal működjön, hanem megtanulja, hogy mindegyikre érvényes ez az új szabály.