Hogyan tegyem túl rajta magam? Egyáltalán sikerülni fog? (Menhely)
Menhelyre kellett adnom a bernáthegyimet mert kertes házból panelba költözök. Már több oldalon is hirdettem őt teljesen ingyen minden kellékével együtt, de sajnos nem érdeklődött érte senki.
3 éves volt és 8 hetes korától én neveltem, nagyon a szívemhez nőtt. Most megkértem a szomszédom, hogy vigye el ő mert én képtelen vagyok rá. Ahogy ezt a kérdést írom is folyamatosan bőgök miatta.
Képes leszek túltenni rajta magam, hogy többé nem lehet velem? Hogyan lehet a legkönnyebben?
(Ha lehet ne írjatok olyan választ, hogy minek nekem kutya meg stb. Így is magam alatt vagyok miatta és nem kell még jobban tudatosítani ezt)
válasza:Elég álságos dolog azon pityeregni mi lesz majd a kutyával a menhelyen....
Ha valaki költözik akkor minden fontos szempontot figyelembe véve hoz döntést ha Ti apanelt választottátok amikor bernáthegyitek van akkor ő annyira nem lehetettfontos, én hasonló esetben ragaszkodtam volna esetleg egy kisebb kertes házhoz/akár házrészhez is.
A kutyák túlélik a költözést és azt is ha a gazdi lepasszolja őket, nem akarlak megnyugtatni de remélem neked jobban hiányzik mint te neki.
Amúgy a legtöbb fajtának van fajtamentése ha oltva chipezve és esetleg ivartalanítva van a kutyád és úgy kérsz segítséget akkor többnyire segítenek is, ezek nélkül is de így jobbak az esélyeid- és ez amúgyis kötelessége lenne az embernek ilyen helyzetben.
Sajnos el fog múlni, hamarabb mint gondolnád.
válasza:A válasz írója 90%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 19:17
nagyon jól mondod!
válasza: válasza: válasza:A válasz írója 82%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 19:30
pont azért mondok véleményt mert magamból indulok ki.nincs az a helyzet h a kutyámat v macskám telepre adjam egy költözés miatt.az ilyen soha nem szerette a kutyáját.gondolom ház őrzésére tartotta.panelba meg már macerás.pfff
válasza:Kertes házban éltem, stabil(nak hitt) párkapcsolatban, amikor megérkezett az első kutyám.
Fél évvel később még örökbe fogadtunk egy másik kutyust.
Egy évre rá elváltunk, és mennem kellett. Panelba.
Vittem mindkét kutyát. Nem is volt kérdés.
15 évre (minimum) vállaltam a felelősséget értük. Életük végéig.
Kemény volt, nehéz volt, egészen más, mint kertes házban.
Ahogy az ember a gyermekét sem passzolja le, ha megváltoznak a körülményei, költözik, stb, úgy a kutyát is ILYEN téren igenis emberként, de minimum érző lényként kell kezelni.
Nem Téged akarlak ezzel bántani, nem is tudom, mennyi idős vagy. Ha még nagyon fiatal vagy, akkor viszont a szüleidé a felelősség.
Ami a legfontosabb: nem kötelező kutyát tartani. Senkinek.
DE! Ha már megszületett a döntés, akkor 15 évig felelősséggel tartozunk érte. Amíg csak él.
Elhiszem, hogy mindenki életében adódhat olyan, mikor valamiért nem tud tovább gondoskodni a kutyusról.
Akkor viszont igenis vannak lehetőségek, hogy felelős, végleges, szerető gazdához kerüljön, IVARTALANÍTVA (főleg, ha fajtatiszta).
Én anno két kutyát is befogadtam ideiglenesen, az egyiket súlyos betegen (egyszerre volt babéziás, parvós - erre még összeszedett egy tüdőgyulladást, hetekig hordtam infúzióra).
Mindkettő keverék volt.
Mikor meggyógyult a kis beteg, illetve túl voltak az ivartalanításon, egy héten belül sikerült örökbefogadó családot találnom mindkettőnek. Chipesen, ivartalanítva kerültek gazdához.
Igenis lehet megoldást találni a menhelyen kívül, ahol sokszáz kutya között kell lennie, és vajmi kevés esélye van az igazi ÉLETRE...
Tényleg nem bántani akartalak.
Csak ilyenkor a tehetetlen düh dolgozik bennem, és könnybelábad a szemem már a gondolatra is - hogy érezheti magát szerencsétlen kutyus???
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!