A kutyám tényleg sajnálja a házát?

Igen ilyen tényleg lehetséges. Tudja hogy az az ő biztonságot nyújtó kis menedéke, és ragaszkodik hozzá.

Aranyosak nem?:D

Talán ő is olyan, mint azok az emberek, akik már sok mindent elvesztettek az életben, ezért az állandóság ad nekik biztonságérzetet, a változástól félnek. Talán a ház elbontása arra a régi bizonytalan időszakra emlékezteti, amikor még nem volt gazdija. Ha már nem is tud visszaemlékezni, a tudatalattijában érzések szintjén biztos ott van.

Én kutyusom azt sajnálta nagyon, amikor a művét sokadjára is tönkretettem: befoltoztam a lyukat a kerítésen, amit ő csinált fáradtságos munkával a szomszéd felé. Először csak aggodalmasan ücsörgött mellettem, míg kötöződróttal a kezemben munkálkodtam, aztán elkezdett sírdogálni. Másnap meg kibontotta újra. Én azután újra befoltoztam, ő újra kibontotta, aztán máshol bontotta ki, aztán ezt játszottuk hónapokon át, míg végül meguntam és leacélhálóztam az egész kerítést. Na, azóta viszonylag nyugi van, bár ezután megtanult mászni. Szerencsére csak alacsonyabb kerítésen tud átmenni, a szomszéd felé nem annyira, és meg is öregedett egy kicsit, én is elkezdtem őszülni, szerintem megőszítettük egymást:)))

33N, 7,5 Kutya