Mit lehet vele csinálni? Féltem a kisfiam testi
épségét. SOS
Figyelt kérdés
5 hete elhoztam a párommal és a 4 éves kisfiammal menhelyről egy kiskutyát. Nagyon szépen beilleszkedett, már oviba is járunk vele, le van rendesen fárasztva fizikailag és szellemileg is egyaránt. Nekem teljesen megadó minden szempontból, viszont a többiekkel agresszív bizonyos helyzetekben. Ma is volt 2 eset is amikor rendesen kivert a víz ez miatt. Reggel ültem a konyhában reggeliztem és a kisfiam pedig mellettem ült. A kutya bejött a konyhába és amikor a kisfiam meg akart ölelni felugrott az ölembe és vicsorgott a kisfiamra. Én ekkor gyorsan letettem és rászóltam, hogy NEM! itt megadó testtartást vett fel és kb fél perc múlva elment. Délután a férjem ki akarta vinni a hálószobából és amikor felemelte csúnyán megkapta a kezét. Itt én ismét rászóltam, megadta magát, és újból kisétált, de azóta is folyamatosan figyeli a párom. Volt még pár ilyen incidens, de sajnos nem tudom, hogy miképp kéne ennek véget vetni. Tapasztalt kutyás vagyok, de ilyennel még nem találkoztam.
Tavaly örökbe adtam egy hasonló adottságokkal bíró kutyát. Ott is a gazdi mami volt a befutó, a többi család tagot, idegeneket morogta, megharapta. A fenti linket küldtem el nekik. Iszonyú nagy erőfeszítések árán, rengeteg idő, és türelem, de megcsinálták, és én nagyon büszke voltam rájuk. Mára egy kiegyensúlyozott, kedvek kutyájuk van. Hat évet láncon élt, emberi kontaktus nélkül. Csak elé lökték a kaját és kész. Most egy kedves szoba kutyus. Nem lökték vissza menhelyre, mert tudták, hogy ők az utolsó esélye. Foggal körömmel, vért izzadva, de végig csinálták. De ez nem jelenti azt hogy a szóban forgó kutyus, is nehéz eset lenne. Szerintem csak rossz jelzéseket adsz felé. Legyél következetes minden helyzetben, és megoldódik a probléma.
* Automatikusan eltávolított tartalom.
2011. júl. 12. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
12/13 anonim válasza:
Nekem a befogadott dalmatám volt hasonló. Engem abszolút elfogadott, párommal volt egy kis "tekintélyharc", de elég hamar lerendezték, és őt is elfogadta falkavezérnek. De rajtunk kívül senkit...akármit csináltunk, abszolút "antiszoc" maradt... Aztán már nem is nagyon erőltettük (szegény kutty már akkor tíz éven jóval felül volt, amikor befogadtuk), de nekünk még nincs gyerekünk. A kutyus öt évig volt még velünk, aztán tavaly ilyen tájban már nem bírta a szíve a kánikulát és szépen csendben elaludt. De gyerek mellé soha nem fogadtam volna be felnőtt kutyát, amit nem én neveltem...
Rizikós felnőtt kutyát befogadni, főképp ha gyereked is van.
25/N
2011. júl. 12. 14:14
Hasznos számodra ez a válasz?
13/13 anonim válasza:
Ezzel nem értek egyet! Már miért lenne rizikós befogadni egy felnőtt kutyát gyerek mellé? Miért rizikósabb, mint egy jól elrontott kiskutya, akit a család elkényeztet, de nem nevel? Ezek a kutyák is valamikor családban éltek, csak épp jól elcseszték a nevelést. Ők nem érdemelnek másik esélyt? Ideiglenes kutyáim vannak, a keresztlányom kicsi kora óta együtt kutyázik velem. Ha valamelyik rámordul, azért vagyok ott, hogy rendet tegyek. És ráadásul itt ha jól értem nem egy medve ölő kutyáról van szó, hanem egy kistestűről. Őket már a méretük miatt is könnyebb nevelni. Határozottnak, következetesnek kell lenni, és kész! Már vagy 50 utcáról, rossz gazdától mentett kutya fordult meg nálam, és vannak cicáim is. De soha nem történt támadás. A cicák, gyerekek, idegenek az enyémek, és ezt ők is tudják.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: