úgy érzem, hogy nem lesz energiám felnevelni a kiskutyámat. Mit tegyek? Nagyban rontja a helyzetet, hogy panelban lakom, és velem van egy szobában.

Nem lesz energiád? Szó szerint? Érdekes. Ezek szerint egy nagyon naiv kutyás vagyok, mert én úgy tudtam, hogy a kutya kikapcsolódást, barátságot, szeretetet, és főként szórakozást hoz az életbe.

Persze más kérdés, kinek mit jelent a kikapcsolódás és a szórakozás fogalom. Miért nem próbálod meg élvezni a kutya nevelését? Hogy tudja leszívni az energiádat egy ilyen drága kincs? Persze az első hónapok nehezebbek egy panelban, mert sokszor kell levinni pisilni stb., és eleinte még esetlenke, kisgyerek a kutyus, de hát nem épp ezért akartad? Hogy láthasd ahogy felcseperedik egyre ügyesebb lesz és utána igazán csak hozzád kötődik majd, a gazdájához, aki mindebben segítette?

Vagy nem kalkuláltad bele ezeket a kényelmetlenebb, de később nagyban kifizetődő, apró dolgokat? És ha nem, miért nem? Leszögezném, hogy ő egy KUTYA ő nem egy tárgy, amit ha megunsz, elajándékozod, vagy kidobod. Ő egy érző lény akiért felelősséget vállaltál. Neki a családod részének kéne lennie, nem egy koloncnak...

Jó befejeztem. Ha nem kell, hát nem kell, csak sajnálom őt. 2 variáció van. Az első, hogy átértékeled magadban a gondokat, összeszorítod a fogad, és legyőzve önmagadat mégis felneveled, dacból, hogy megmutasd magadnak, képes vagy rá, és szeretetből, mert hozzád nőtt a kicsikutyu. A második, hogy keresel neki egy FELELŐS, GONDOS gazdát,aki megfelelően tartja majd, és nem okoz neki gondot, fel van készülve egy kutya tartására. Nem volna jó, ha menhelyre vitetnéd, az igazán csak a végső végső megoldás.

Biztosan nem gondolod meg magad?

javaslom Jan Fennel Kutyapszichológia c. könyvét hogy olvasd el. Itt megteheted: *****

nagyban segít hogy kell felnevelni jól egy kutyát , hogy könnyebb legyen az élet vele.

Kapd össze magad , megtudod csinálni :) sok erőt és kitartást kivánok :) Hidd el majd mikor a kutyád már felnőtt és okos, szófogadó lesz akkor örülni fogsz neki hogy TE nevelted fel és büszke leszel magadra:)

Kapd össze magad, és add oda aki foglalkozik vele. Kölyökként még van esélye, hogy el tudod passzolni, ha felnő és akkor gondolod meg magad akkor már csak a sintér telep jöhet szóba, ahol lehet lealtatják ( MIATTAD ).

Viszont gyereket se vállalj be mert az csak egy dolog, hogy amíg pici sír, meg kakil, és tisztába kell tenni. Ám ahogy nő úgy kezd el járni és ezzel együtt rámolni is.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy felnőtt kutyával is foglalkozni kell. Nevelés, séta, játék, suli stb....

szerintem inkább keress neki másik GAZDÁT(ami rólad egyáltalán nem mondható el)!!!semmi különbség nincs kölyök és érett kutya között,ha most a terhedre van,késöbb is ugy lesz...neked nem való semmi élőlény,vegyél inkább egy kaktuszt!!!!havonta löttyintesz neki egy kis vizet,arra csak futja az idődből nem??agyatlan barom,szerintem te leszel a következő aki ilyen hírdetést ad fel:kutyámat értelmes dologra cserélném...

eszemfaszom megáll az ilyenektől.

téged is csak el kellett volna dobi,most tudnád a dolgokat értékelni!!

Nem értelek titeket,miért kell állandóan támadni? Miért nem tudtok normális válaszokat adni? Nem azt mondta,hogy most azonnal meg akar szabadulni tőle.Segítséget kért.Szerintem ti is tudjátok,hogy mennyi energia kell egy kölyök kutya felneveléséhez aki még nem szoba tiszta,mindent rág.....és még sorolhatnám.

Én teljesen megértelek 10 éves kutyám(aki már a gondolatomat is ismeri) mellé most vettem egy kölyköt ,nekem is megfordult a fejemben,hogy rosszul döntöttem.Az első pár hét rémes volt és nem azért mert mindent összepisilt hanem, mert nem tudtam aludni,úgy jártam mint egy élő-halott.Pár óra alvással be kellett érjem, folyamatosan ugatott,ellopott mindent,kipakolta a kukát,....szó szerint az agyamra ment.:)Azóta eltelt három hónap és sokat változott,nagyon sok mindent megtanult,felvette az én élet ritmusomat és ez csak egyre jobb lesz.Nagyon sokat kell vele foglalkoznod és meg lesz az eredménye.Nagyon sok sikert és kitartást kívánok hozzá.

Ha valaki úgy érzi túl sok számára egy kölyökkel foglalkozni, akkor inkább kölyökként adja oda másnak aki foglalkozik vele, és nem teher a számára. Ha később gondolja meg magát, akkor már nem fog kelleni senkinek egy felnőtt kutya, feltéve ha fajtatiszta, és elviszi az első szaporító.....

Mindenképp a kutya issza meg a kérdező önzősége, felelőtlensége miatt a levét. :-(

Én amúgy miért nem éreztem egyik kutyámnál se hogy teher? pedig Ők se voltak angyalok. ( telefon, sim kártya, távirányító, szemüveg stb... mind mind a kutya szájában landolt )

Olyanok mint a rossz gyerekek. Foglalkozni, nevelni kell őket. Számomra ez nem volt teher.