Kóbor veszélyes kutyákkal mi a teendő?

Több a félelem a kóbor kutyáktól, mint a valós veszély.

Ha a ti kutyáitok veszik el és mások veszélyes kóbor ebnek nézik és sintérnek adják oda, mit szóltok?

A kutya kutya, akkor is ha a tiétek és akkor is, ha gazdátlan, vagy annak látszik.

Itt kell ezt magyarázni...?

13:41 - a sintért arra kellene kihívni, aki nem ivartalanítja a kutyáját.

Vidéken nem törődnek ilyesmivel, sajnálják rá a pénzt, de aztán elvárják, hogy a kóbor ebektől ingyen szabadítsa meg valaki őket.

Zsugori, rideg, embertelen és állatgyűlölő felfogásra vall.

És arra, hogy nem látnak tovább az orruknál.

Nem védelem kell a kóbor kutyák ellen, hanem felvilágosítás a sok primitív és önző embernek!!!

Azért nincs "esélye", mert nincs rá igény.

Amire van igény, azt még Mezőtúron is el lehet érni.

Vagy Mezőtúron ezért elfogadott és gyakori a kutyák kiirtása?

Ez bizonyára kisebb stressz és energia, mint a kutyát orvoshoz vinni és az orvostól elvárni, hogy tegye a mit kell.

Vagy Mezőtúr egy primitív közösség, ahol még petróleum lámpával világítanak és paradicsomot meg zsírt raknak a nyílt sebre?

Egyébként akinek az anyagi körülményei nem teszik lehetővé a felelős állattartást, az ne tartson állatot.

Ha kocsit nem tud fenntartani, mert nem futja rá, akkor az állathoz is legalább ehhez hasonlóan bánjon.

Ugyanis az nem gép, hanem élőlény!!!

Aztán ha beteg a kutya, vajon mit csinálnak Mezőtúron?

Ott a kisbalta, vagy a körtefa, amire felkötik?

Vagy hagyják, míg magától kiszenved?

Nem miattam, hanem azok miatt tartunk ahol tartunk, akik nem ivartalanítanak.

Akiknek a kutya csak házörzésre kell, de egy fillért nem költenek rá. Egy riasztóra kis kell költeni, de a kutya még ennyit sem ér sok helyen.

Én nem hobbiból és nem házőrzés céljából tartok kutyát, nem haszonállatként. Mindig befogadott kutyáink voltak (akiket más veszélyes kóbor ebnek minősít) és mindig az első, hogy ivartalanítunk.

Tudod, nem vagyunk gazdagok, de inkább lemondunk sok mindenről (ha kell, a netezésről is) de a kutyának megadjuk azt, ami a legszükségesebb.

Normális étel, orvosi kezelés és odafigyelő szeretet.

És ez nem pénz kérdése!

Ismerek nyugdíjas nénit, aki a napi étkezését osztja meg kutyájával és mégis tudja kezeltetni, ha kell.

Ez hozzáállás kérdése.

A sok nemtörődömségnek az oka, hogy vannak kóbor ebek.

A kutyák szaporodnak és az emberek nem törődnek vele.

Sem úgy, hogy ivartalanítanák, sem úgy, hogy befogadnának, vagy legalább eljuttatnák egy menhelyig.

"Sintért neki" - ez a legegyszerűbb, mert a legolcsóbb.

De a pénztelenség nem jelent szívtelenséget.

Nem is akarok közelebbről megismerni olyant, aki felelőtlenül tart kutyát. Akár azért, mert nem telik a tartására, akár azért, mert sajnálja rá.

Amíg ez a felfogás nem változik, addig mindig lesznek kóbor ebek és mindig lesz, aki a szerencsétlen ártatlan kutyára sintért hív.

Ez van.

Még valami.

Nem azt sajnálom, aki szegény ember, az tud magán segíteni, nem hal éhen.

De a kutya kiszolgáltatott, nem tehet róla, hogy világra jött és nem tehet róla, hogy létszám felettiként "veszélyesnek" minősítik és halálra ítélik.

Ez az igazán sajnálatra méltó!

Ezekre a szerencsétlenekre mind sintért hívtak, mert ez egy sintértelep.

Nézzetek a szemükbe ha mertek - és döntsétek el, hogy ki is a sajnálatra méltó!

[link]

Amit leírsz azt mind tudom, mivel közelről is tapasztaltam/tapasztalom.

Ám a minősíthetetlen hangnemed más emberekkel kapcsolatban, akiket nem ismersz, gőzöd nincs az életkörülményeikről és a lehetőségeikről, az számomra elfogadhatatlan.

Speciel én a mezőtúri orvossal azért találkoztam, mert páromék kutyáját elvittük hozzá, mivel sérve lett. Közölte h ő műteni nem fogja, mivel az sok idő és nem gyakorlott benne, menjünk föl Szolnokra... Kösz bazzeg. Párom anyukája egyedül lakik és attól h a kutya volt már a kapun kívül (sok más vidéki kutyával ellentétben), járművön még nem utazott, főleg nem úgy, h előtte műtötték.

Ám amíg vártunk a dokira volt szerencsém beszélgetni ottani emberekkel, akik szeretik a kutyájukat - nem úgy mint te vagy én -, de próbálnak neki megadni mindent. Egy bácsinak, aki biciklire támaszkodva tudott csak járni, épp egy pici kutyust hozott parvó ellen oltatni. Mesélte h az előző kutyája emlődaganatban pusztult el. Mondtam neki az ivartalanítás előnyeit. Megörült neki, és azt mondta, h jó lenne, mert ezt a kutyust nem szeretné olyan hamar eltemetni. De kérdem én...felveti a dokinak, aki szintén közli vele, h menjen Szolnokra... ez a bácsi tuti nem fog. Az orvos meg cseszik rá, mivel ő kijár telepekre, szarvasmarhát és sertést vizsgálni, gyógyítani...neki a kutya ivartalanításában nincs semmi biznisz, hisz a nagy pénztől esik el, plusz még sok idő és macera is neki.

Itt a rendszerrel (is) probléma van, méghozzá hatalmas...

Kicsit gondolkozz mielőtt mindenkit a porig alázol, mint egy úthenger. Ráadásul a felvilágosításnál nem az úthenger stílus a célravezető. Lehülyézni a másikat egyszerű, de célt nem érsz vele.