Miért fél, hogy szoktassam le róla?

Lehet valami rossz élménye volt?

Rakosgass le ínycsiklandó jutalomfalatokat a földre, próbáld meg így kicsalogatni minden alkalommal. Vagy ha szeret labdázni, akkor gurítsd ki a labdát. Ha siker, akkor nagyon alaposan dicsérd meg. Törekedj arra, hogy az ajtón közlekedés ne egy szenvedés legyen, hanem pozitív élményekkel társuljon, utána mindig valami nagyon jó, számára nagyon kellemes dolog történjen.

Az állatorvos már nehezebb ügy, mert ugye az többnyire nem kellemes a kutyának. Bár az én kutyáimnál ezen csak az segített, hogy orvost váltottunk, aki sokkal türelmesebben bánik velük, kezelés előtt és után is simogatja őket, ad nekik jutalomfalatot, hagyja őket kicsit szaglászni a rendelőben és finoman kezeli a kutyákat. Azelőtt a régi orvos úgy bánt velük, hogy már a váróban bepisiltek félelmükben. :(

Én is az állatorvos kérdés megoldásában csak az állatorvosváltást tudom ajánlani. A mi állatorvosunk is sokkal türelmesebb, kedvesebb, mint az előző volt, kezelés előtt és után is simogatja a kutyámat, pacsizik vele, jutalomfalatot ad, játszik vele, játék közben szépen megvizsgálja, az asztalra is finom falatokkal csábítja fel..pl. az injekciókat is a rendelőben szaglászás közben adja be, a kutyám észre sem veszi. Ilyen állatorvost kell keresni (nagyon sok van még hálaistennek), és akkor ez a kérdés is jobban megoldható.

Az ajtón átmenetellel meg amit a többiek is írtak, jutalomfalattal, biztató szavakkal, simogatással kell átjutni, és az sokat segít, amikor átment az ajtón, megdicséred szépen. Azt kell éreznie a kutyusnak, hogy senki nem bántja őt. Én, pl. megbeszélném az állatorvossal is, hogy megengedje, hogy bejöttök az állatorvosi rendelő ajtaján, bementek az állatorvos asszisztenséhez, tőle kap egy jutalomfalatot, és mentek haza. Ha ezt minden nap 1x, 2x meg tudnátok csinálni, szerintem 1-2 hét alatt óriási nagyot fejlődne az állatorvos téma is.

Az, hogy kedves, nem összekeverendő azzal, milyen jól tud bánni egy kutyával és mennyire ért ahhoz, amit csinál. Kedvesen is meg lehet félemlíteni egy kutyát, ha hülyén áll hozzá az ember. Ehhez nem kell ütni-verni az állatot, pont elég, ha csak nem tereli a figyelmét, amikor kezeli és a kutya mindig visítva jön ki a rendelőből.

Mikor a régi dokihoz jártunk, az enyémek mindig végig üvöltötték a szurit, most meg észre sem veszik, mikor beadják nekik.