A ketrec tényleg megoldás lenne?
Az én kutyámmal olyan problémám van, hogy mindig bevécézik, ha elmegyünk otthonról, olykor éjjel is ezt csinálja, amíg alszunk. Nappal semmi gondja nincs, ha otthon vagyunk vele, meg ha vendégségben alszunk, vagy idegen helyen hagyom magára, akkor is teljesen szobatiszta, csak otthon használja vécének lakást. Régóta próbálok ezen a problémán túllépni. A rangsor pedig maximálisan rendben van vele, kiképzők is alátámasztották, hogy ez a dolog rendben van. Le is van fárasztva rendesen, mentálisan és fizikailag is. Rombolás nincsen, csak nagyon ritkán, az is csak olyankor, ha előző nap valamilyen oknál fogva nem tudtunk eleget sétálni, de ez tényleg ritka. A vécézéssel van gond. Aztán rájöttem, hogy alapvetően én rontottam el a dolgot, mert a szobatisztaságra nevelésnél elkövettem néhány hibát. A kutyapelenka is bezavarta annak idején, meg még egyéb dolgokat is elrontottam ebben. És sajnos egyszer-kétszer nagyon leszidtam és el is páholtam ezért, és mindezt úgy, hogy csak a végtermékbe botlottam bele. :( Tudom, hogy nem szabadott volna, csak mára végső elkeseredés volt. Ennek eredményeként meg is eszi a kakit ha a lakásba piszkít és sokáig még az utcán sem mert a szemem előtt végezni a dolgát, csak ha elfordultam. :( Mára már elértem azt következetes jutalmazással, hogy kint most már vécézik még akkor is ha nézem, ilyenkor mindig megdicsérem és adok neki jutalomfalatot is és a lakásban történt balesetért sosem büntetem már, hiszen nem is kapom rajta a dolgon.
Arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy egyrészt elrontottam a dolgot, mint fent leírtam, másrészt ez neki egy rossz szokása lett. Szinte kizárt, hogy érezné a szagot és az visszacsábítja, mert olyan erős szerekkel takarítok fel, hogy még a szemem is csípi. :S
A fentebb leírt jutalmazás további következetes alkalmazása mellett, és ha valóban egy rosszul beidegződött szokásról van szó, lehetne-e azzal kezelni, hogy éjszakára és míg nem vagyok otthon, ketrecbe teszem a kutyát átmenetileg, amíg ki nem alakul benne, hogy vissza kell tartania? Sokan javasolták már ezt a módszert, de eddig sajnáltam a kutyát, viszont ez az állapot így nem maradhat.
Hogyan szoktassam bele a ketrecbe, hogy ne büntetésnek érezze, hanem a saját helyének? Vajon meddig alkalmazzam nála majd ezt a ketreces módszert? Nem lesz neki rossz egész éjjel és egész napközben bezárva? :( Sokat foglalkozom vele amúgy, minden este viszem két órát sétálni, ilyenkor labdázunk és tanítom is őt. Hogyan fogjak hozzá a ketreces módszerhez és tényleg eredményre fog-e vezetni? Nem lesz-e rossz neki ennyi időt a ketrecben tartózkodni?
Tapasztaltak! Kérlek segítsetek! Már tényleg nem tudom, mit tegyek. :(
válasza:a probléma más természetű!-csak azért mert szobakennelbe teszed a kutyát nem fog megoldódni a probléma annak ellenére, hogy ez lehet a terápia része! vannak itt rangsorproblémák az tuti, nem normális, hogy a kutya saját lakhelyére piszkítson-nem a felületen kell kezelni az ilyen eseteket hanem le kell ásni a probléma gyökeréig, forrásáig-ez pedig mindig az ember és soha sem a kutya!
keress fel egy házhoz járó szakembert ha másért nem de a helyes eszközhasználatot bemutathassa(ne az eddigieket hívd!)!
ja és kerüld az ilyen erős vegyszereket mert csak a kutya tüdejét és idegrendszerét teszed tönkre ezzel is-és pl. részben lehet pont ezért "piszkít be", mert qrvára irritálja a sok szintetikus szag (min. 40X jobban érzi a szagokat mint te képzeld el ez mennyire sokkoló neki!)
egy viselkedészavaros kutyát pedig biztosan nem jutalomfalatokkal fogsz rehabilitálni, ezzel csak a problémáját erősíted !
válasza:"egy viselkedészavaros kutyát pedig biztosan nem jutalomfalatokkal fogsz rehabilitálni, ezzel csak a problémáját erősíted !"
Akkor szerinted mivel?
Van a pozitív megerősítésre alapozó tanítás, amikor a helyes viselkedést jutalmazzuk és a félelmen alapuló, amikor a kutya a negatív hatásokat akarja elkerülni.
Az egyértelmű melyik a célravezetőbb. Gondolom. Ehhez jutalomfalat kell.
Azt meg végképp nem értem, h a másikat hogyan illesztenéd be a rehabilitációba??
Érdekes, mióta adok neki jutalomfalatot odalent pisi-kaki után, azóta mer úgy vécézni, hogy nem kell elfordulnom ahhoz, hogy el merje végezni a dolgát.
Nagyon sok ideje nem hiszek már az ilyen Jan Fennell és társaihoz hasonló kuruzslóknak. Vannak jó dolgok, sokat lehet ezekből tanulni, de nem kéne mindent sémákra húzni és mindent ugyanannak az oknak betudni. Mi olyan hihetetlen abban, hogy ez nem rangsorprobléma, hanem egy rossz szokás?
Egyébként abban egyetértek veled, hogy az okot kell kezelni, ezért is viszolyogtam sokáig a ketrectől, mert csak tüneti kezelésnek hittem. Bizonyos esetekben tényleg az lenne, ezt nem is firtatom.
És ezt kötekedés nélkül mondom, mert semmitől nem zárkózom el: ha fölteszel néhány keresztkérdést én tényleg őszintén válaszolok rá. Mármint a rangsorral kapcsolatban. Úgy érzem, az eddig megszólalásaimból azért egy tapasztalt kutyás meg tudja ítélni, hogy nem vagyok teljesen amatőr a témában. Persze lehet, hogy amit én látok belülről, azt kívülről másképp látni, ezért tényleg komolyan mondom, föltehettek keresztkérdéseket ezzel kapcsolatban, ha tényleg rangsorproblémának tulajdonítható ez a dolog a mi esetünkben. Szeretném ha ez a probléma megoldódna, ezért nem zárkózom el semmitől és őszintén válaszolok is rá. Magamat csapnám be úgyis, ha hazudnék vagy valótlant állítanék, de nyilván nem azért írtam ki a kérdést sem, hogy ámítsam magamat. És már csak azért sem gondolom, hogy nem kéne őszintének lennem, mivel névtelen az oldal. :D Úgyhogy várom a kérdéseket, leáshatunk erre a részére is a problémának.
válasza:sajnos ha valaki nem tudja mi a különbség kiképzés és rehabilitáció között + annak ellenére, hogy problémás a kutyája nagyobb tudásúnak is tartja magát mint egy nemzetközileg elismert kutyaviselkedési szakértő és tenyésztő, akkor annak nem lehet segíteni!
bocs!
válasza:rossz szokások is csak akkor alakulnak ki ha rangsorprobléma áll fenn és nem képes a kutya számára egyértelműen kommunikálni az ember
egy ember nélküli természetes közegben semmilyen kutyának sincsen problémája!
Leírtam a rossz szokás kialakulásának előzményét. Ellenben ezzel az okoskodással még nem sokat segítettél. Ha ennyire magasan kvalifikált szakember vagy - én elhiszem - de akkor mondd el, te hogyan oldanád meg ezt a dolgot. Ássunk le mélyebben a probléma gyökerére. Még mindig várom a kérdéseid, hogy kiderítsük, a kutyám-e a főnök, vagy én. Nyitott vagyok a téma ilyen irányból való megközelítésére is, hát akkor rajta, kérdezz és válaszolok. Mert ennyiből még nem hiteles amit mondasz, de ha kérdezel és a kapott válaszok alapján tudsz iránymutatást adni, nem fogok elzárkózni.
Az említett csodálatos kutyadokikról meg annyit, hogy igenis jókat lehet tanulni tőlük, de nem kell mindent szentírásnak tekinteni, kutyázni nem lehet könyvekből és filmekből és nem lehet minden helyzetre és minden kutyára egyetlen sablont ráhúzni. Nekem pedig azért nem szimpatikusak ezek a show man-ek és woman-ek, mert azt sugallják, hogy csakis az ő módszereik a mindenhatóak. És csakis a saját elméleteikkel magyaráznak meg problémákat. Ezzel nem tudok egyetérteni, bármit is mondasz. Ennek ellenére továbbra is nyitott vagyok, tehát még mindig várom, hogy okoskodás helyett valami okosat is mondj.
válasza:..és interneten keresztül sem lehet kutyázni!:)))
keress fel egy szakembert ez volt a tanácsom lényege!
válasza:én "kutyasuttogó" párti vagyok
a szakembereknek sem a kutya fog kihívást jelenteni elsősorban hanem te-nem szeretnélek rászabadítani senkire sem:) eddig sem a kiképzőkkel lehettek gondok szerintem...
szét lehet nézni a neten...!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!