Szerintetek jól választottam? Ha igen, mi lehet a baj?

Már egyszer rákérdeztem nagy vonalakban, de most leírom az egészet komplett és úgy mindenre szeretnék választ kapni. :) Volt ilyenben valakinek része, vagy hasonlóban, esetleg mit baxhattam el, ha sikerült, akkor hogy hozzam helyre..?

Szóval.. (mint mondtam, írtam már ide hasonlót, ne lepődjetek meg)

Mikor először mentem megnézni a kölyköket (németjuhi) akkor voltak 8 hetesek. Mikor beléptem, akkor megrohamoztak a kiskutyák, egyetlen kan volt még az alomban, ő ült a tenyésztő lába mellett és engem nézett. Amikor hívtam, akkor odajött és ugyanúgy mit a többi testvére elkezdett engem harapdálni, meg a cipőmet, mindent.

Ledobtam közéjük egy kulccsomót, hogy megnézzem a reakciót (bár igazából RÁ voltam kíváncsi). Ahogy földet ért, már Ő is vetette rá magát az érdekes dologra. Nah.. gondoltam, ő lesz a megfelelő. Kimért az idegenekkel, de mégis érdeklődő, nem félős, mert azonnal jön, ha hívom, lehet simogatni, stb. Le is foglalóztam.

9 hetes korában hoztam haza. A kocsit végigülte mellettem (semmi mukkanás, csak nézett ki az ablakon). Itthon kiraktam a kutyáim közé, akik rögtön letámadták, hogy ki ez az új jövevény (ő ült egy helyben, aztán össze is pipilte magát). Nem kellett sok, hogy menjen a többiek után és felfedezze a terepet.

Hamar megbízott bennem, mert már aznap este eljött velem a hátsó kertbe (csak egyedül a többiek nélkül), annak is a legsötétebb pontjába.

Éjszaka kint aludt a garázsba, ahová szabad ki-be járása volt. Mukkot nem hallottunk tőle, lefeküdt aludni oszt jó estét.

Másnap reggel már ment a játék a többiekkel (nem hiányolta a tesókat, anyut, aput). - nekem erre azt mondták, hogy a domináns kölyök nem hiányolja a családot -

Ahogy ki lehetett vinni sétálni én vittem. Ő meg készségesen állt a rendelkezésemre. Nem ült le, nem rángatta a pórázt, nem ellenkezett, jött. Örült, hogy kint lehetünk az utcán.

Igen ám, de egyszer az utcán a szomszéd kutyája (akit ő készségesen fogadott) megkergette, szegény iszonyat mód visított, úgy futott oda a kerítésünkhöz, ahol felbátorodva pofázott vissza neki (ekkor volt 3 hónapos).

Semmi baj nem volt, ő kekeckedni kezdett a kutyákkal. Ha valamelyik kutya jött oda hozzánk, akkor ő beállt kettőnk közé és morgott rá, meg ugrált, úgy csinált mint aki neki akar menni.

Emberekkel dettó, sétáltunk az utcán, jött valaki mellettünk, akkor ő ugrott volna rá, harapott volna bele a kezébe, stb.

Mostanság kezdett el még jobban acsarkodni a kutyákkal, idegen doglokkal (felborzolt szőr, morgás, merev állás), egyébként 6 hónapos. Ha szabadon van, akkor ugyanígy reagál a kutyákra, csak max elindul feléjük. És ha ezt a felnőtt nem tolerálja, és megkergeti akkor újra visítva szalad a világba, amíg egyszer le nem ül és meg nem várja míg elmúlik a veszély.

Jelzem, ha ilyen van én megvárom a végét (egyébként ha pórázon van elzavarom a másik kutyát, de ilyenkor nem tudom).

Ha utána rá lehet venni a másik kutyát játékra, akkor nagyon jól belelovalja magát, de a seggét félti akkor is. Viszont olyankor harap, játszik, stb.

Kérdésem a következő. Mennyire fog ez kihatni később? Mivel azt veszem észre, hogy pórázon kemény fiú, úgy érzem, hogy emiatt (úgymond megtorlás ként) ha ivarérett lesz ő fog támadni, nehogy őt támadják.

De a másik ami valójában engem izgat, az az, hogy ez kihathat-e az ŐV munkájára?

Egyébként most szilveszterkor ő halál jól bírta a durrogtatást, kint néztük együtt, közben ő az én csizmámat próbálta lerángatni a lábamról (húzócska játék), és az emberektől sem tart, ha hívják oda megy, ha nem, akkor tojik rájuk.

Szerintetek?

Köszi a választ és elnézést ha hosszúra sikerült, de nagyon rosszul érzem magam, hogy elbaxarintottam valamit és még idejében szeretném helyre hozni.

Nem az a gond, hogy első kutyám, volt már kutyám, és most sincs egyedül (természetesen vele IS fogok suliba járni),

de annyira szeretném, hogy a legjobb legyen, hogy el sem hinnétek...