Szerintetek hogy lépjek túl a gyászon?

❤️‍🩹

Nem lehet és nem is kell az életben mindig mindenen túllépni! Ez a beteges! Részvétem!

Szerintem meg lépj túl rajta, emlékezz a sok szépre vele kapcsolatban.

A kutya élete más léptékben zajlik, mint az emberé, a tacskók 12-16 évet élnek.

Persze, élhetett volna még, de el kell őt engedni megőrizni a szép emlékeket róla.

Nem azt mondom, hogy ne szomorkodj, az természetes érzés, de ne húzd túl, sem időben, sem érzelmekben.

A túllépésben segíthet egy másik kutya, de abban véletlenül se keresd az előzőt, egy másik személyiséggel rendelkező lesz, (feltéve, ha arasz másik kutyát) sokat kell tanítani, nevelni, arra is amit a tacskód mát tudott (de neki is meg kellett tanítani)

Részvétem!:(

Szerintem is emlékezz a a vele töltött időre, szép pillanatokra. Ez sajnos ilyen lesz még egy darabig, de idővel enyhülni fog a fájdalom. Meg kell engedni magunknak a gyászt, beszélni a családtagokkal, barátokkal.

Az új kutya kérdése emberfüggő, valaki sokáig nem akar másik kutyát ilyenkor, vagy egyáltalán nem akar többé kutyát. Viszont egy kölyökkutya valóban fel tudja vidítani az embert, kimozdít a szomorú állapotból.

1-es, nincs a halálban semmi beteges. A kérdező tacskója élt egy szép hosszú életet, aztán eljött az ideje.

Mindenkinél más a gyászfolyamat.

Most mondhatják a hozzászólók, legyen új kutyád, de lehet, nem is állsz készen rá. Lehet csak félév múlva tartasz ott, hogy akarsz egy másik állatot, lehet már egyhéten belül...

Miután az én macskám elpusztult kilencéves korában - a kedves, macskagyűlölő új szomszéd lemérgezte a saját udvarunkon -, több hónapon át nem volt új kiscica, mert nem éreztem úgy, hogy olyan szeretettel tudnék felé fordulni, mint megérdemelné.

Majdnem félév is eltelt, mire kaptam egyet - kaptam: kisváros, szóval valakinek mindig volt kismacskája, mert ivartalanítás az ugyan, mi???