Vannak kutyák, amik egyáltalán nem érzik a fájdalmat?

Én úgy láttam, hogy a kutyák fajtától függetlenül nem nagyon törődnek a fájdalommal, pillanatokon belül túlteszik magukat rajta, még akkor is, ha folyamatos.

Egyébként is jól titkolják, ez benne van az ösztöneikben, míg az önsajnálat hiányzik. Emiatt az alacsonyabb fájdalomküszöbű kutyák is látszólag olyan jól viselik az ilyen fájdalmakat, mint a bull típusúak, de nagy különbség, hogy közben mennyire érzik őket. Az más tészta, hogy harc közben minden kutyának tovább csökken a minimális fájdalomérzetre

Az én kutyáim is azonnal felpattantak és tovább rohangásztak mindig, ha nekivágódtak a kapuoszlopnak, ha üvegbe vagy más hegyes, éles tárgyba léptek, ha megégették magukat (a fél család dohányos, néha sikerült beletalálni fejjel a parázsba), az egyiket jó pár helyen kilyukasztotta egy bulldog (hál isten a nagy szőre miatt egyáltalán nem voltak mélyek, de csak illóolajjal sikerült kiszárítani, hogy ne vérezzenek), de néhány perc múlva már az olajtól töményen bűzölögve is egy másik kutyával birkózott. Múlt héten sajnos sikerült belevágni a körmébe, de úgy, hogy dőlt belőle a vér :S - ő csak egy kis nyikkantással tudatta, aztán el kellett zárni a garázsba, mert pörgött volna tovább. Pedig szerintem AZ igazán fájhatott neki...

Fájdalmat mindegyik érez, ami nem mindegy, hogy melyiknek mekkora a fájdalom küszöbe.

Az is könnyen előfordulhat, hogy ránézésre (és hallásra) tűnt csak komolynak a lefejelés de valójában nem volt olyan fájdalmas amire a kutya reagált volna.

Sokszor vertem már be én is elég hangosan koppanva a fejem, ilyenkor a környezetem mindig felszisszent, hogy biztos fájt, de valójában hangja mindig nagyobb volt, mint az ütés mértéke.:))