Hogy taníthatom be a kutyámat? (Lent írom tovább! )

Na akkor kezdjük az alapoknál.

Ha jólveszem ki a GYERE IDE már megy.

ÜLJ: amikor alapból leült a kutyám, akkor mondogattam neki, hogy ügyes vagy ülj, jól van ülj, ülj... Aztán elkezdtem úgy, hogy mikor ott állt mellettem lenyomtam a hátsóját (kölyök bohócommal nem volt nehéz dolgom). Mikor már láttam, hogy sikerülni fog leültetni íly módon, akkor mondogattam neki, hogy ülj. Aztán amint ez össze is jött, simogattam, dicsérgettem, mondogattam az ülj szót és jutalmaztam.

FEKSZIK: mikor magától lefeküdt, mondogattam neki a kívánt parancsszót és dicsérgettem. Aztán leültettem, megdicsértem és gyengéden kihúztam a melső lábait maga alól. De csak óvatosan, meg ne üsse magát. Aztán dicséret, jutalom meg minden, mint az ülésnél. Ezt össz-vissz 2x 3x kellett megcsinálnom és megértette mit akarok. Onnantól kezdve már csak a parancsszót adtam ki, és ő gyönyörűen teljesítette azt.

Még olyan jutott eszembe, hogy ha egyfolytában elmegy, akkor rakj rá pórázt, menjetekegy kis kört, aztán haza és pórázzal gyakorlás. (ülsz, fekszik)

MARAD: ez már kicsit nehezebb. Könnyebb, ha van valaki, aki segít...mondjuk én egyedül oldottam meg. Fel a pórázt, ki egy kis sétára, majd haza és irány tanulni. Lefekteted, vagy leülteted, én mindig fektettem és megdicsértem. Aztán közöltem vele, hogy marad. Fogtam a pórázt és kinyújtott karral léptem hátra 1-2 lépést. Aztán vissza és nagyon megdicsértem, jutalmaztam. Aztán ha így már szépen megy: maradsz, eldobod a pórázt és távolabb mész. De csak fokozatosan, nem szabad rögtön nagy távolságra. Aztán már fel-alá sétáltam az udvaron, elmentem mellette (ekkor mindig meg kellett erősítenem, hogy még él az ő ottmaradása). A végén már a lakásba is bementem, és hamarosan mikor kijöttem ő ott feküdt, max. megfordult, hogy lássa az ajtót. De persze bentről mindig figyeltem, hogy valóban ott maradt e végig. Aztán ezt bonyolítottam úgy, hogy leraktam az orra elé egy jutalomfalatot, amit nem ehetett meg. Aztán mikor visszamentem mindig másik jutalomfalatot kapott, azt pedig elvettem és egy másik feladat végrehajtása után kapta csak meg. Ha segítséged is van, akkor az elején ő fogja a pórázt, és ott áll a kutya mellett, de mintha ott se lenne. Nem nyúl, és nem is szól a kutyához. Aztán amikor te már egész távolra elmehetsz, egyszer csak ő is otthagyja, és közli vele, hogy marad.

Megint én.

Amúgy nekem sose ment el, lehet csak azért mert megérezte a jutalomfalat illatát a kezemen. Mert azt tutira tudta, hogy van nálam valami finomság.

Mire vagy még kiváncsi, hogy hogyan tanulta meg a kutyám?