Vert már át szaporító?

Engem igen. Tiniként mindig szerettem volna egy Leonbergi-t. Meg tudtam volna venni a saját megspórolt pénzemből, de a szülők megtiltották, hogy tenyésztőtől vegyek, "mert az túl drága és ne pocsékoljam el a pénzem olyan marhaságokra mint a törzskönyv". Kénytelen voltam belemenni, mert igaz a saját pénzem volt, de a szüleim nagyon szigorúak voltak. Találtunk is valakit, aki Leonbergi kölyköket árult. Meg lehetett nézni a szüleit, mindekettő nagyon szép, jó kiállású kutya volt, a kölykök is jól néztek ki. Kiválasztottam egy szukát és hazamentünk. Minden rendben volt addig míg a kutya nagyobb nem lett, ugyanis a Leonbergiek nagytestű kutyák az enyém viszont még 1 évesen is maximum közepesnek volt mondható, arról nem beszélve, hogy abszolút nem hasonlított a fajtára. Hatalmasat csalódtam, hogy nem az aminek megvettem. 45.000ft-ot fizettem egy oltások nélküli keverékért. Nagyon szégyellem, de teljesen letargikus lettem és nem emiatt nem foglalkoztam a kutyával, akit emiatt menhelyre adtak a szüleim és emiatt bűntudatom is van, de 16 évesen akkora csalódás volt, hogy elment a kedvem a kutyázástól. Miután elköltöztem és saját életet kezdtem első dolgom volt felkeresni egy tenyésztőt és vettem egy igazi Leonbergi-t, akivel azóta is boldogan élünk.