Kinek volt már nagyon idegesítő kutyája?

Nekem volt.

Mindenkit összeugrált a kis gyerekeket rendszerint felborított és összeugrálta.

Nem értette meg ,hogy nyakörvnélkül tilos kimenni az utcára.

Egyszer ,amikor kiakartam menni a kapun akkor a lábam között kiszaladt.Ennek az lett a vége ,hogy még az nap elcsapta egy kocsi.

Egyik ismerősöm találta meg.

Rendes volt különben ,mert elásta a testétt.

Amikről írtok, olyan, mint a Marley kutya.

Enyém volt amúgy a világ legjobb kutyája. Menhelyről fogadtuk örökbe, Ő 5 éves volt én meg 12.

10 évet és 10 hónapot kaptam tőle.

Tényleg hihetetlen jó kutya volt. Soha semmi rosszat nem csinált, egyetlen rossz szokása volt, szeretett felenni az utcán szemetet, de elég volt normál hangon bizonyos hangsúllyal mondani a nevét és már lehúzta a fülét, tudta, hogy nem szabad, nem is tette meg.

Nem lehetett pórázról elengedni, mert annyira ragaszkodott, félt, hogy elveszik, hogy ha elengedtem, állandóan a sarkamban volt, nem tudott önfeledten játszani. Csak hosszú flexi pórázon.

Minden barátot, rokont, kisállatot szeretettel fogadott be a családba. Érdeklődő, kedves, szelíd, türelmes, családszerető kis kutyus volt.

A világ legjobb kutyája volt. Imádtam. A Kincsem volt, a mindenem. Nagyon nagyon nagyon hiányzik 😔💔

Tudom, miről beszélsz. Két kutyám van, mindkettő 2 hónaposan került hozzám, következetesen lettek nevelve, kutyasuliba is jártam velük, az egyiknek mégis rengeteg idegesítő szokása van.

1. Ha megyünk kocsival, amint megállunk, fülsiketítően ugat. Sehogy nem tudtam leszoktatni erről, elektromos nyakörvet meg nem próbálnám ki, de kb. már csak az maradt opciónak.

2. Sétánál félméterenként meg akar állni jelölni, szintén kva idegesítő.

3. Ha valami szagot érez, alig behívható.

4. Van, hogy egész nap csesztet, hogy labdázzak vele, pedig minden nap 1,5 órát sétálunk/labdázunk, de azon felül se bír magával.

5. Nyalogatásfétise van.

Tudnám még sorolni. A másik kutyám meg egy tünemény, nyugis, bújós, édes, semmi rosszat nem csinál. Szeretem mindkettőt, de ebből látszik, hogy nem minden a nevelésen múlik, minden kutyának megvan a maga kis személyisége, szokásai is, amin nem lehet változtatni.