A kutya nem lehet soha hibás, csak az örökbefogadó?

Közeli menhelyre, ahonnan mi is kihoztuk a kutyankat, rendszeresen kerülnek sajnos vissza kutyák.

Utoljára az indok az volt, hogy atmaszott a kerítésen és átment a szomszédba. Érted, ahelyett, hogy felhúz maximum 50 ezer forintért egy villanypásztort, inkább visszavitte a kutyát. Teszem hozzá, a menhelyen soha nem akart szökni...

Vagy a másik. A kutya leírásában benne van, hogy nem jopofizik mindenkivel, de nagyon jó házőrző. A visszavétel indoka az volt, hogy azt, aki nem vitt pár falat kaját neki, nem akarta beengedni.

A menhelyen dolgozók mindkét esetben mondtak ötleteket, de inkább visszavitték a kutyákat.

Van olyan élethelyzet nyilván, amikor nincs jobb döntés. De ez 10-bol 1 eset.

Szerintem meg a magyar menhelyek örökbeadási kritériumai túl lazák.

Külföldön egy harminc tételes listát kell teljesíteni mire elengedik veled a kutyát, itthon meg utánnad dobnak mindenféle kutyát ha hajlandó vagy elvinni.

Pl amit a 11es mond, hogy jutalomfalat nélkül aggresszív a kutya...hát ez nem úgy hangzik, mint egy örökbeadható kutya.

Kultúr helyeken az a minimum, hogy a kutya csak úgy nem harap, különben pszichológiailag instabil, és veszélyt jelent a társadalomra.

Az õrkutyáknak magasabb engedelmességi vizsgákon kell átmennie, mert attól, hogy õ õríz, még van mozgásigénye és az állatosnál se lehet vérontás.

Szóval itt a menhely volt a saras.

9-es persze mindenbe bele lehet kötni, gondoltam, hogy nem írok kisregényt és a kontextusból szerintem lejön, hogy mire gondoltam. Nem gondolom, hogy annyira téves a megfogalmazás, átlag embereknek, akik nem a kutyás szubkultúrába tartoznak az ül, fekszik és marad is trükk.

Nem vagyunk olyan messze egymástól, szerintem is az adott vezényszavaknak alapnak kéne lenniük, de sajnos az összes fél-öt év múlva visszahozott kutyáknál ezek hiányoztak.