Amióta rátámadott egy kutya az enyémre, szorongok, ha sétálni megyek vele? (Bővebben lent)

Teljesen megértem... én is voltam hasonló helyzetben, szintén kistestű kutyáim vannak. Én átmentem annyira "vadállatba", hogy a közeledő kutya előbb beszarik tőlem, mint hogy támadjon... érezze, hogy velem lesz problémája, ha a kutyáimra pályázik. Kutyák a legtöbb esetben az embertől tartanak, ha megfelelően viselkedsz. Másik kutyába könnyebben belekötnek, főleg ha kisebb termetű. Ha kell én olyat ráüvöltök, hogy azt se tudja merre fusson, komolyan átmegyek neander-völgyibe, ha szükséges :D még sosem hagyott cserben ez a módszer

Medvét is meg tudja állítani a határozott és hangos fellépés. Kutyáknál sincs ez másképpen. Természetesen ezt csak akkor használom, ha a szembejövő kutyán látom, hogy probléma lesz. Mindig figyelem a gazdát is, hogy mennyire tud ura lenni a kutyájának. Volt olyan, amikor inkább átmentünk a túloldalra, nem véletlenül.

Kedvencem mikor a vasággyal együtt 45 kilós, 150 centis tini csaj sétáltatott egy németjuhászt, hámban... már messziről nem tetszett a kutya + gazdi páros. Teret csináltam, amennyire tudtam. Kutya persze kiszúrt minket, kiscsaj puff a földön, mert Buksika nyilván erősebb volt nála. Szerencsére a pórázt nem engedte el, de ígyis húzta a földön maga után a lányt... egy jól irányzott öblös "Takarodj!" rákiabálasa elég volt a kutyának, hogy megtorpanjon és ne jöjjön közelebb.

Egyébként az is segíthet, ha esetleg másik kutyással együtt sétáltatsz, legalább egy ideig. Megnyugtató lehet egy másik ember jelenléte.

Ezek után nem csoda, hogy félsz...

Vigyél magaddal valamilyen önvédelmi eszközt és fejben készítsd fel magad, hogy adott esetben megvédd a kutyád.

Én bottal vagy vascsővel járok sétálni...

Megértelek teljesen!

Első kutyámat(kistestű) 3x támadta meg nála nagyobb kutya, én felvettem,mert másképp esélye sem lenne, mikor a támadó kutya ugrált,hogy elérje a kutyámat hasba rúgtam és üvöltöttem. Szerencsére én csak karmolásokkal megúsztam kutyámnak semmi baja nem lett. 16,5 évet élt,de támadások után is tudtam nyugodtan sétálni,mert így nem lehet élni,hogy félsz.

Másik meg frissebb élmény lett egy 23 kgos kutyám akit kölyök korától szocializáltam,kutyás közösségbe jártunk.

Van mellette egy már 12 éves kistestű is.

Parkba ránk támadt egy német juhász én a kutyáimat magam mögé tettem és üvöltöttem,de a juci a kicsit pécézte ki, 23 kgosom meg örjöngött már rá ( sosem láttam még így) végül elengedtem az ő porázát, mérlegeltem,hogy ha a kicsi öreget kapja el esélye sincs, 23 kgosnak több esélye van.

Üvöltöttem torkom szakadtából,de hiába. Viszont a kicsi miatt nem mertem közel menni,nehogy a juci ráforduljon. Nagy nehezen megérkezik a gazda, megfogja a kutyáját én üvöltöttem vele,hogy behivhatatlan agresszív kutyát mi a faxért enged el???? bocsánatot sem kért.. én remegtem,sírtam. Néztem át a kutyámat lett e sérülése vagy sem,de hál istennek nem lett. 4 nap múlva újra találkoztunk velük akkor a német juhász oda húzta hozzánk a gazdáját abszolút nem bírta megtartani,hiába mentünk húzta a nőt megint verekedés lett,de aztán a nő vhogy össze szedte magát és rántott a kutyáján. Bennem a német juhászokkal szemben lett előítéletem,mert 10ből 9 neveletlen agresszív és örjöng. Ismerek néhány normálisat,de ott a gazdik nagyon toppon vannak.

Ez a két eset a fiatal kutyámat megrázta,mert az eddig mindenkivel bratyizós kutyám ha már nála nagyobb kutya jött szembe vagy német juhász már feszült,morgott. 4 hónap volt mire rendbe tettem magántrénerrel,napközivel,futtatóba járással. Újra vissza térjen régi önmagához. Azóta egy labrador is megtámadott minket aki kibújt a nyakörvből. Nem félek,mert a kutyára is átragadhat egy idő után. De amúgy nincs olyan akivel együtt tudsz menni ? esetleg nagyobb kutyusa van?hátha ad egy biztonság érzetet,hogy nem egyedül vagytok.