Tibeti spániel szuka nevelése? Nem tudok már vele mit csinálni.
Kb. 2 hete van nálunk egy 5 hónapos kislány tibeti spániel kölyök. Egy nagyon kedves barátnőmtől hoztuk el, akinél a kutyánk tesója is van. Ők (anno még a két kutyát) egy tenyésztőtől hozták el ingyen kb. másfél hónapja, akinek utazás miatt sürgősen meg kellett válnia a maradék két kölyökkutyától (nekem gyanús, hogy nem tenyésztő volt az...).
Törzskönyv nincs, nem is ez a lényeg.
Az új nevére már szépen hallgat, ezzel nincs is baj, viszont nagyon nagyon rossz. Előző otthonaiban egyáltalán nem volt nevelve....
Utcán húz, nem figyel a gazdira, ha meglát egy kutyát, elfelejt mindent. Egy időben szépen tudott velünk póráz nélkül jönni, mindig 2 méteren belül maradt, de egyszer két utcányira elszaladt, egyenesen haza.... és azóta rendszeresen csinálja, így maradt ismét a póráz.
Lakáson belül még jól viselkedik, leszokott nagyjából a bekakilásról és bepisilésről, nem rongál vagy rágcsálja a berendezést. Néha meg kellett legyinteni a fenekét, ha rosszat csinált, pláne ha séta után már otthon a jelenlétünk mellett a szőnyegre pisilt (kutyapelusa volt).
Legújabb húzása, hogy ha szólunk neki utcán, mintha süket lenne... Ha otthon erélyesebben szólunk rá, akkor meg bepisil, sokszor már akkor is, ha indulunk le sétálni, összepisili a folyosót.
A lépcsőn nem akar lemenni, hiába hívjuk kedvesen, játékkal ösztönözve, inkább felfut a 3-4. emeletre (1-n lakunk).
Mielőtt valaki leharapná a fejünket, következetesen próbáltuk nevelni, mindig kedvesen szóltunk neki, ha jó dolog jött, dicsértük ha jól csinált valamit, és erélyesebben, ha rosszat csinált. Megvolt a rendszer mindenben, csak valahogy most lett ilyen...
Páromtól már fél ha hangosan szól rá, de az ember idegei is felmondják a szolgálatot ennyi idő után, és néha jobban kiabál, mint kéne.
Az én kezem alatt már felnőtt 2 kutya, mindkettő kan... Mindkettő fegyelmezett, okos és betanított kutya lett. Amelyik még ma is él, egy staffordshire keverék, hozzá fokható kutyát még nem láttam, ő pl. mindent pár perc alatt megtanul/t, és még 4 évesen is fogékony mindenre.
De ezzel a kislánnyal én nem tudok mit kezdeni...
Lehet, mert párom is és én is tanítjuk, és összezavarodik, hogy nem pont egyformán van minden, ezt nem tudhatom, nem vagyok folyton a barátomnál.
Vagy a szukák eleve kicsit kevésbé taníthatóak?
Esetleg az a baj, hogy hozzánk "későn" került, és baj, hogy nem volt kiskorától kezdve foglalkoztatva???
Segítsetek kérlek...
Csak néhány dologhoz tudok hozzászólni.
Ha ketten kétfelé neveltek egy kutyát, akkor csóri tényleg nem tudja, hogy most mi a jó, és mi a rossz, így nem lehet tőle normál viselkedést elvárni.
Ezt onnan tudom, hogy mi is beleestünk ebbe a hibába a párommal. Szerencsétlen kutya egy idő után már azt se tudta mi van.
Úgyhogy először is üljetek le a pároddal, és beszéljétek meg azt, hogy kinek mi az elvárása a kutyával szemben, és hogyan óhajtja ezt megvalósítani. Ha ezen túl vagytok, olvassátok el ezt:
*****
Spániel, ha jól tudom egy kis energiabomba, úgyhogy talán ez a kulcsa mindennek. Le kell fárasztani, testileg-lelkileg. Ha van lehetőség olyan helyre vigyétek, ahol biztonságosan el tudjátok engedni. Pl egy nagy rét. Itt nyugodtan lehet gyakorolni a behívást, nem kell szűkölködni a jutalomfalattal sem.
Ha pórázzal utcán sétáltok, akkor ne mindig ugyanazon az útvonalon menjetek.
Ne ordibáljatok a kutyával. Ha a párodtól már fél, ha megemeli a hangját az nem túl biztató. Ráadásul gyanítom ezért is pisil be. Az erélyes megszólalás, inkább a mély, határozott hang, nem pedig az ordítozás.
Esetleg kutyaiskola?
* Automatikusan eltávolított tartalom.
Fennel könyvet olvastad? Talán segíthet: *****
Ennyi idős korában már elkezdheted beállítani a szabályokat.
De ez jellemző, hogy kezd szelektív lenni a hallása ennyi idős korában. Pont ezért kell most egy kicsit szigorítani.
Sulizni nincs lehetőséged?
* Automatikusan eltávolított tartalom.
Jutalomfalatot próbáltuk, de nagyon hamar elveszíti az érdeklődését, pedig nincs túlterhelve...
Kutyasuliba nem tudom vinni sajnos (se én, se barátom).
Mindenképp elolvasom a linkeket és megmutatom barátomnak is, köszönöm!
A probléma az is lehet, hogy hiába tanácsolom a páromnak, hogy mit csináljon és mikor (saját kutyanevelési tapasztalataimból kiindulva, amik beváltak), néha nem tud uralkodni magán, mert nagyon türelmetlen tud lenni néha, neki ez az első kutyája, és maga sem tudja mit kell elvárnia egy kölyökkutyától.
Senki se kap egy kiképzett, szófogadó kölyköt, ezt tudom. Nekem is sok időmbe és türelmembe került a kutyáim megnevelése, de megérte.
Lehet csak nekem kellene foglalkoznom a kutyával pár hónapig, és akkor egy ember lenne neki biztosan, akiben bízhat és aki tanítja, utána meg a párom átvehetné az irányítást... nem tudom, ez jó ötlet?
keressetek fel egy hozzáértőt aki megnézheti a kutyust és hasznos tanácsokkal láthat el a továbbiakban hogyan neveljétek
türelem, nyugalom, szociális érzékenység, határozottság és következetesség a jó gazda jellemzői!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!