A kutyám habzó szájjal ugatja a fűnyírót, fűkaszát, megtámadja a másik kutyát. Miért? Mit tegyek?
2 skót juhászom van, abból az egyiket teljesen hidegen hagyja a fűnyíró, a másik meg szó szerint megbolondul tőle. Ha a kis akksis toligatós fűnyíróval nyírom a gyepet, azt még egész jól viseli, mintha csak játéknak venné. Kergetőzik a másik kutyával, a labdáját cibálja, hozza hogy dobjam el. Ha viszont előkerül a nagy benzines fűkasza (amit tőlük elzárt területen használunk), akkor teljes testében remeg, habzó szájjal ugat, összeverekszik a másik kutyával, rosszabb mintha tüzijátékoznának. Alapvetően mindkét kutya nagyon nyugodt, jó természetű, egyedül a fűnyíró/fűkasza/láncfűrész akasztja ki az egyiket.
Egyrészt nem értem, hogy lehet ennyire eltérő tulajdonságú a két kutya, mi lehet az oka? Ideggyenge? Vagy csak érzékenyebb a hangokra? Lehet ez ellen vmit tenni azon kívül, hogy bezárom a házba? Lehet arra nevelni, kondícionálni, hogy elviselje ezt, vagy nem érdemes?
Lehet, számodra újdonság, de az azonos fajta nem azt jelenti, hogy mindegyik ugyanolyan természetű.
nem bezárni kell, hanem letiltani az ilyen viselkedésről.
" hanem letiltani az ilyen viselkedésről"
Pontosan hogyan?
Kérdező, nekem a németjuhászom volt ilyen. Félt tőle, és ő félelmében megugatja a dolgokat, hogy rejtse a félelmét.
Én sokat foglalkoztam vele, eleinte a feleség bezárta, én inkább hagytam hogy futkozzon, és ha odajött ugatni, foglalkoztam vele, leállítottam a fűnyírót, hagytam, hogy megszimatolja, és rájőjjön, hogy nem bánt. Megsimogattam, megnyugtattam. Később menet közben, néha még odaszaladt, akkor elkültem, mostmár nyugodtan heverészik a fűben, néha akkor sem akar elmenni, ha felé megyek mert odaértem, és el kell küldeni.
Ha megfelelő a kontroll, akkor a gazda rászól a kutyára, a kutya pedig abba hagyja az őrjöngést, másik kutya hergelését, nyúlkergetést, mindent. Így kell letiltani. Ha nem megy a tiltás, akkor valahol valami nagyon elcsúszott a nevelésben.
De ha rendben van a nevelés, akkor az is segíthet, hogy lefekteted a kutyát és rászólsz, hogy maradjon végig ott. Ha ez sem megy, nem tudod egyáltalán kontrollálni, akkor nyilván ott komoly gondok vannak és nem fogod tudni egyedül megoldani.
Viszont azt pár mondatban, látatlanul nem lehet megmondani, hogy mi a baj és mit tegyél.
Nagyon el vagyok keseredve a válaszok stílusától, és itt a "lehet számodra újdonság..." "meg a f*szom" típusú hangvételre gondolok.
Nem újdonság, hogy minden kutya természete más, ahogy leírtam, az OKOKAT és az alapján a MEGOLDÁST KERESEM!
Nagyon köszönöm annak, aki erre próbált is választ adni, kifejezetten a 2-esnek a személyes példát. Ezek segítenek valóban!
Ugyanis nem mindegy sztem, hogy egy félelmi reakcióról van szó, vagy egy berögzült rossz viselkedésről. Ha félelmi reakció, akkor szép fokozatosan kell hozzászoktatnom, időnként megnyugtatva őt (bár falun már igazán hozzászokhatott volna, hisz minden nap zúg valahol a fűnyíró). Ha pl. egy kutya fél a tűzijátéktól, és rosszul viselkedik, akkor Ti "letiltjátok" arról a viselkedésről? Vagy inkább megnyugtatjátok, és biztonságos helyre viszitek?
Ha viszont egy rossz viselkedési szokásról van szó, akkor valóban "le kell tiltani" róla, azaz fegyelmezni kell, időnként az orrára koppintva kizökkenteni a szituból. Hiszen a rossz szokásokról, pl. a papucsrágásról is le lehet szoktatni egy kutyát. Mivel nem érte ilyen jellegű trauma, el tudom képzelni ezt az opciót is.
Sőt, vajon létezik olyan, hogy örököl ilyesmit egy kutya, egy tipikus viselkedést egy bizonyos dologra? Pl. ugyan úgy reagál a slagozásra, mint az apja, imádja, ugrál, játszik a vízzel, majd kiterülve boldogan liheg utána.
Végülis köszi mindenkinek a tanácsokat, meg lesz a megoldás ezek alapján... Higyjétek el, ha normális, nem lekezelő stílusban kommunikáltok másokkal, ti is ugyan azt a stílust fogjátok visszakapni. Sokkal szebb úgy az élet! Mindig ugyan azt fogjátok visszakapni az életben, amit ti adtok másnak!
De te azt látod, hogy fél? És ezért megy neki a másik kutyádnak? Én nagyon kétlem... Inkább felpörög, frusztrált és ezt a másikon vezeti le. Ha te elkezded nyugtatgatni, simizgetni meg becézgetni eközben, csak még jobban erősíted ezt a viselkedést. Az baromi nagy gond és nagyon rossz kapcsolatra utal, hogy nem tudod elérni, hogy ne menjen neki a másik kutyádnak.
De persze a kritikát rossz meghallani. És a kutyatartók jelentős része nem is szeret munkát rakni a megoldásban. Sokkal egyszerűbb elhitetni magaddal, hogy nyugtatgatással és idővel majd elmúlik. Tényleg elmúlik, hisz egyszer majd meghal a kutya.
Felejtsd el a dominancia elvet, meg a kizökkentés hülyeséget. Az érzelmek nem tanulhatók, ez pedig egyértelműen érzelmi indíttatású dolog. Nézz utána az etológiának, és keress ott megoldást. Oldani kell a kutyát, és az, hogy máshol zaj van, amire nem reagál, mert távol van, nem törvényszerű, hogy a közelben lévő zaj nem kellemetlenebb számára. Az én kutyám nem viharfélős, simán alszik égzengésben, tűzijátékzajban, az távol van, kint van, de ha mellette borul fel a seprű, vagy ördögpatronoznak pár méterrel arrébb a gyerekek, arra összerezzen, az közel van, az ijesztő neki.
Oldani kell ezekben a helyzetekben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!