Hogyan lehet egy kóbor kutyát rászoktatni az udvari életre?

Hú, ez jó sok kérdés egyben. :)

Először is, a renoválás idejére valahogy el kéne neki keríteni egy részt a kertből. Ezt szerintem most nem nagyon tudod megúszni. A másik megoldás ugye az lenne, hogy kikötöd, de az nagyon kegyetlen és nem is szabályos. Ha nem tud kimenni, előbb-utóbb bent fogja elintézni a dolgát, ez ennyi.

Etetés: vagy tudatosan kell neki főzni (nem maradékokat adni), hanem szépen utána olvasni hogy mire van szüksége, és a szerint. Vagy át kell szoktatni jó minőségű tápra. Szerintem ez is olyan, hogy ha csak a tápot kapja, előbb utóbb megeszi. Nagyon jó ötlet az átszoktatás idejére a leves, amit 9-es írt. Persze ez is csak akkor fog működni, ha már megoldottátok hogy ne tudjon kimenni, különben máshol fog kaját keresni, esetleg odébb is áll...

Az idegenekhez/orvoshoz szoktatást, meg szépen lassan, kedvesen, jutifalattal. Idővel meg fog jönni a bizalma, ha szépen bántok vele. :)

A pórázhoz szoktatás is szépen lassan kell csinálni. Először csak ráadod a nyakörvet, azt megszokja. Aztán megimserteted a pórázzal, megmutatod, megszaglássza. Aztán rátszed, de elengeded, hagyod hogy húzza maga után. Mindeközben dícsértek, jutifalatok, játék, hogy pozitív élményeket kössön hozzá. Aztán egy idő után már megfoghatod a póráz végét, és a kertben mászkálhattok, szintén jutifalat. Ha ez már jól megy, akkor mehettek az utcára, jutifalat. Eleinte lehet hogy csak egy párszáz méter fog menni, de ezt szépen lassan feljebb lehet tornázni. És kell is, mert hosszú távon mindenképpen kell majd sétáltatnod őt, azért az egész életét nem élheti le a kertben... Mozognia is kell, szocializálódnia, úgy lesz fizikailag és mentálisan is egészséges. Szóval nagoyn fontos hogy megtanítsd pórázon sétálni.

Aztán persze a kapuszabály is hasznos, amit itt már röbben írnak, de szerintem ez jelenleg nem elvárható még tőle.

Mivel ez az egész egy hosszú folyamat (hónapok), ezért, viszont most még muszáj lenne elzárnod valahogy, azt tényleg oldjátok meg. Úgyis ott vannak a szakik, szerintem seperc alatt tudnak csinálni valami kis elkerített részt a kertben, és akkor napközben míg dolgznak, ott lenne.

Illetve a személyes véleményem, hogy jó lenne ha bejárása lenne a házba. Eleve elég bizalmatlan eb, nagyon jót tenne a kapcsolatotoknak, sokkal hamarabb beilleszkedne és megnyugodna.

Ha tőled már nem fél, akkor esetleg meg lehet próbálni, hogy az ismerős vagy az állatorvos olvasójával te olvasod le a chipjét, hogy legalább ez meglegyen. Sok állatorvos kijön egyébként házhoz is, az előző dokink még felárat sem számított fel érte (általában szoktak). Egy próbát megér, hogy rákérdezel a közeli állatorvos(ok)nál, hogy kijönnek-e és van-e tapasztalatuk ilyen ügyben.

Szerintem sem ártana neki elkeríteni egy helyet, ahova szükség esetén be tudod zárni. Lehet esetleg úgy beszoktatni, hogy mindig ott kap enni, ott játszotok, szóval pozitív dolgok történnek ott vele és egy idő után egy rövid időre rácsukod az ajtót, majd kinyitod és valami jó dolgot kap (étel, játék, simogatás). Az szerintem érthető, hogy a dolgát valahol máshol végzi és nem a kertetekben. Ha módjuk van rá, nem szeretnek a saját helyükre piszkítani. De ha nem tud kimenni, elintézi bent.

Idővel a pórázt és nyakörvet is jó lenne, ha megszokná, de először bízzon bennetek! Több ismerősömnek is lett ilyen építkezés közben hozzájuk szegődött kutyája, idővel megszoktak náluk. Kitartást és sok sikert!

#1: Igen, biztos jobb egy kóbor kutyának egy menhelyen bezárva sok másik kutya közé és akár éveket várni a rácsok mögött, mint ha valaki egyből befogadja és csak vele foglalkozva szépen, fokozatosan "megszelídíti". "Udvaron tartani a kutyát nem élet..." az ugye megvan, hogy nem csak belvárosi szobacirkálók tartoznak a kutyák közé. Mondjuk egy kaukázusit lakásban tartani elég vitatható. Mindenki válasszon olyan kutyát, amelyik illik az életmódjához. A mi kutyánk pl. a nagy, bundás, pásztorkutya kategória, csak muszájból van bent a házban, az első lehetőségnél megy is ki. Nem is adták volna lakásba. Itt úgy néz ki, hogy a kutya választott. Én becsülöm a kérdezőt, hogy megpróbál segíteni a kutyán, hogy később kint vagy bent tartja, az már a kutya és a család ügye. A mostani állapotnál bármelyik jobb.