Kecskemét közelében van olyan menhely, ahova be lehet adni kutyust? Többi lent.
Sziasztok. Elsősorban szertnélek titeket kérni, hogy ne támadjatok le, segítseget szeretnék kérni. V
Szeretett kutyusom, aki egy beagle, sajnos nem maradhat valószínűleg családunkban. Most lesz 6 éves, én szerettem volna még őt amikor pici voltam, akkor még nem gondoltam bele, hogy ez a kutyus elég vad lesz, nem való házba. Sajnos így is lett. Szert minket, de akárhányszor valaki mellette van, és megközelíti más, egyszerűen odakap. Harap, morog mindenkire, és tudom ez teljes mértékben az én hibám, mert kiskorában nem tanítottuk meg helyes viselkedésmódra.
De sajnos nem bírunk vele, ha utazunk valahova vinni kell őt, nem maradhat otthon egyedül sokáig. De itt meg be kell zárni, mert félünk bántana valakit. Apukám már nagy mérges, és ez nem is az első alkalom.
És nagyon-nagyon szeretem teljes szívemből, de nem maradhat így, nem engedik. Nem való nekünk a kutyus. Nemsokára a testvérem, és én is kirepülök, mert egyetemre megyek. Jobb helyet akarok neki, mint ami itt van.
Ha nem is menhely, de segítséget szeretnék kérni. Előre is köszönöm.
válasza:Ja és must még lapít, mint sz@r a fűben.
(Előző vagyok)
Szóval. Szeretnék pontot tenni a dologra.
1. A kuytus vagy tenyésztőtől vagy szaporítótól, vagy simán csak vettük egy kedves asszonytól. A kutyusnak akkor voltak már oltásai, kiskönyv is megvolt. Nem vagyok benne már biztos, hogy most tenyésztő vagy szaporító. Telefonszáma megvan, ha odajutunk felhívjuk mindenképp.
2. Nem vertük a kutyát. Én meg főleg nem. Ha rosszat csinált, ki lett küldve, KICSIT kapott ki a fenekére, de sose volt bántva, könyörgöm jigyjétek el, nem állatkínzók vagyunk.
3. Játszunk vele mindennap, melegben van, egészséges, ivartalítva van. Kapott féregtelnítőt, boldog kutyus. Szeret kint lenni nagyon, sokat vagyunk vele kint. (Sétálni is)
4. Első kutyus volt nekünk, és igen, az én ötelstem volt, mint írtam is az elején. Kicsi voltam, és felelőtlen, nem gondoltam be ezekbe a dolgokba még akkor.
5. Igen, morog, ha odamegyünk hozzá ha éppen eszik vagy valami. Félti a kajáját. Ha kap csontot, azt is elássa és féltve őrzi. Oda is kap ha kell ( de nem szoktuk hergelni őt sose ezzel, szimplán ha csak elmegyünk mellette)
Tegnap eset: velem feküdt, és anyukám oda akart adni nekem valamit. A kutyus pedig mintha engem védve (?) odakapott anyukámnak erősen. Ilyen má nagyon sokszor fordult elő.
Sajnos a gyerekekkel már volt példa, hogy fellökte, durván játszott velük, figyelünk is erre, hogy ne forduljon elő többet.
Nagyon-nagyon szeretem ezt a kutyust. Teljes szívemből. Nem írnék ide, ha nem akarnék segíteni rajta. Nem akarom őt menhelyre dobatni, el se tudom képzelni őt hogy ott egyedül sírdogáljon. Könyörgöm én segítséget kérek, nem pedig lekorholást meg minden, mert ez nem segít. Tisztában vahyok a hibáimmal. De nem maradhat a kutyus. Jó helyet szeretnék neki. Köszönöm ako megérti a helyzetemet, és a aki hasznos tanácsokat adott.
Ha nem változik a helyzet, felvesszük az eladóval és a fajtamnetőkkel a kapcsolatot.
válasza:Oké, a kiskönyv alapján szaporítótól vettetek kutyát, amit kaptatok, az pedig az oltási könyv, a törzskönyv nem könyv.
Így viszont bármilyen örökletes betegsége lehet, akár idegrendszeri is. Egy kivizsgálás nem ártana. Legfeljebb kizárjátok az egészségügyi problémát, de ha mégis van, célzottan megkezdődhet a kezelése.
Mikrochip van benne? Évek óta kötelező.
válasza: válasza:Akkor igazából nem beagle-d van, hanem egy akármilyen keveréked.
Ha már voltak a szüleid annyira felelőtlenek, hogy szaporítót támogatnak, akkor legyen bennük annyi, hogy fizetik a kiképzőt most (ha a vételáron spóroltak), hogy megneveljétek a kutyát!
válasza:Nem olvastam végig a válaszokat, ha írták már, bocs az ismétlésért. Szóval ha tenyésztőtől van a kutya, akkor ő élhet az elővételi jogával, így vele kell első körben egyeztetni a kutya további sorsáról. Ha visszafogadja, akkor az lenne a legjobb megoldás. Ha szaporítótól van, vagy csak simán "véletlen" szaporulatból, akkor hiába van meg az elerhetőség, nem valószínű, hogy igényt tart a kutyára. Ez esetben a fajtamentőket kellene felkeresni. Ők talán tudnak neki hozzáértő gazdit találni.
Amúgy szerintem semmi baja a kutyának, simán csak egy erősen domináns kutyáról van szó, aki uralkodik a családon. Nem "kis lüke". Ő a falkavezér. Ennyi. Ha az ember a falkavezér, akkor a kutya elfogadja, hogy az ő helye "alattatok" van. Nem véd téged a szüleidtől és nincs joga morogni még akkor sem, ha kiveszed a szájából a falatot. Meg sem fordul a fejében, hogy rátok morogjon bármi okból. Ez azért is fontos, mert ha pl. az utcán felkap valamit a földről, amit nem kellene, akkor gond nélkül ki kell tudnod venni a szájából. Ez az ő érdeke is. A kutya nyugtalan és frusztrált, ha ő hiszi magát falkavezérnek. Nagyon nehéz így együtt élni vele. Ti féltek a saját kutyátoktól. Ez így mindenkinek rossz. Hidd el, a kutyának is stresszes így az élete. Ha valamit még megpróbálnátok, hogy veletek maradhasson, akkor az lehetne, hogy tréner segítségével megforduljon a sorrend és a rangsorban hátra kerüljön, a család után. Ha erre nincs energia, akkor tényleg a fajtamentőket keressétek fel. Remélem megoldódik.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!