Volt már olyan meg ijedtetek egy kutyától?

Bicikliztem a városomban a fő utcán. Egyszer csak elkezdett futni mellettem egy kutya, el akarta kapni a lábamat. Gyorsabban tekertem, követett.

Kimentem a kocsik közé, ugyanúgy jött utánam. Ott volt egy gimnázium az egyik oldalon, csak röhögtek meg videózni kezdtek. Végül egy nagyon forgalmas részen lehagytam a kocsik között.

Valami staffordshire terrier vagy mi lehetett. Nagy izmos harci kutya.

Azóta mindig viszem a zsebembe paprikasprayt, ha megtámadna megint egy ilyen rohadék akkor lefújnám.

Két eset volt:

Tekerek kerékpárúton. 30 kilós nénike 50 kilós kutya. A kutya vicsorog, fröcsög a nyála. "Fifike csak játszik"

Kertes városrész tűző meleg nap. Megyek az árnyékos oldalon. Egy sövény előtt látszik, hogy mindenki átmegy a másik oldalra. Én nem. A sövény végénél egy hatalmas dog fülmagasságban megjegyzi: VAAAUUU. A szobatisztaságom veszélybe került. Egy idő után már köszöntem a kutyának, ő meg csóvált, de mélyebb barátságba soha nem kerültünk.

Kis gyerekként (amelyik faluba nagyim lakott) volt egy németjuhászkutya. Nagyon ugatós volt egyszerűen nem mertem elmenni ház elött. Mindig átkellett menni velem a túl oldalra.

Felnőtként pedig postásként dolgoztam. Egy háznál akkora luk volt drót kerítésen kitudott két kutya szökni. Jól megakartak kergetni. A bajt tetézte,hogy úgy tudtam elmenekülni hogy ház elött hatalmas lejtő volt aminek közepén egy búsz közlekedett. Ha nem dólök oldalra biciklivel hogy eldöljön akkor belemeggyek búsz hátuljába. Isteni szerencse apró horzsolással megúsztam.

Gyerekként többször is kergettek meg biciklizés közben kutyák.

Felnőttként ami nem is annyira megijesztett, mint inkább megdöbbentett, amikor először láttam élőben komondort. Addig a nagy kutya számomra a roti, német juhász stb. volt, és elképedtem, amikor megláttam egy 2x akkora kutyát, aminek kétlábon magasabban volt a feje, mint az enyém (180cm vagyok).

Egyszer a tacsimat sétáltattam és neki akart rohanni két labradorszerű kutya. Ahogy felkaptam az enyémet, hogy elrohanjunk, véletlen átharapta a körmöm, kellemes élmény volt…de legalább nem lett baja.

Másik ilyen alkalom, már yorkim van és egy hosszú pórázon sétáltatott dobermann akart nekimenni. Még pont időben rántotta vissza a gazdája. Maradjunk annyiban, hogy nem szívlelem a nagytestű kutyákat.

Amúgy furcsállom is, mikor olyat olvasok, hogy kistestű kutya támadt valakire, én ilyet soha életemben nem tapasztaltam, pedig sokat járok kutyás helyekre. Nekem csak nagyokkal volt negatív élményem, anno gyerekkoromban volt nagyobb kutyánk és az is többször morgott rám meg kapott oda. A kistestűink mindig bújósak, barátságosak, szelídek voltak mindenkivel.

7 - es: Na, megjelent a szokásos majom állatvédő... Pont nem érdekel, ha megdöglik, mikor rám támad! Mégis, milyen következménye lenne...? A rendőrségnek több agyuk van, mint neked! Nem hinném, hogy megsiratnák azt a dögö, amelyik meg akart ölni... Rám támad egy dög és hagyjam, hogy széttépjen?

Akik felpontoztak téged, nektek is annyi eszetek van, mint egy marék elpusztult molylepkének... Ha a ti gyereketekrw támad egy kutya, akkor is simogassátok meg szegény kutyuskát...

Hogy lehet ilyen buta, mint te...? Jó Isten, gyere le, ments meg...!