Sci Dog kutyaiskolában a laza pórázon közlekedés tanítása miben különbözik attól, ahogy máshol tanítják?

Sajat magam tanitottam amstaffnak falattal plusz visszafordulasos modszerrel. (Amikor visszafordulasnal laza volt a poraz,akkor kapott falatot. )

Napi 5 perc gyakorlas utan megjott az eredmeny kb fel ev utan.

Ha nem jarsz rendszeresen futni/kocognj a kutyaval,akkor a km hiany felulirja a laza poraz tudasat….

Ha elmondanák, nem fizetnék ki az emberek.

Amit kifelé közvetítenek, abból arra következtetek, hogy nem rángatják fojtón a kutyát és alapból igyekeznek nem averzív módszereket használni a tanítás során.

A sulik arra jók, hogy a gazdit tanítsák és motiválják, menedzseljék. Egyrészről megtanítják a technikát, ahogy tudod kezelni a kutyád problémáit, másrészről megértetik veled, hogy a kutyával foglalkozni kell, hogy kell megelégedni az apró lépésekkel is és nem baj, ha egyből nem tökéletes a végeredmény, meg ugye, hogy az, amit a foglalkozásokon elértetek egy szuperjó szint és légy büszke rá.

Hosszú lesz, bocs. :-)

A laza pórázas sétát alapvetően ugyanúgy, ahogy az első suliban is, ahová jártunk (és gondolom sok más helyen is). :-D Ha húz a kutya visszafordulsz vele és az ellenkező irányba sétálsz (rángatni szükségtelen). DE! Ez nekünk nem vált be, és az első suliban nem tudtak alternatívát ajánlani, ezt ismételgették, így kell csinálni, rosszul csináljuk ha nem működik. Azt vettük észre, hogy a megállás/leültetés jobban működik a mi kutyánknál, a SciDognál pedig ez alapján ajánlottak alternatívát: lábhoz hívjuk ha húz és úgy sétálunk tovább, és annyiszor megakasztjuk ezzel a sétát, ahányszor húzni kezd. Ez bevált. És arra is tanítottak alternatívát, hogy ha nem A-ból B-be megyek, hanem sétáltatom hosszú pórázon a telepen, akkor nem lehet ezt alkalmazni, hanem le kell ezt a tevékenységet választani a "séta" sétáról.

Én megvédem őket, nekünk nagyon bejöttek.

A suli az etológia legújabb kutatási eredményeire támaszkodva dolgozta/dolgozza ki a tréningjeit, több oktatójuk jelenleg is az ELTE Etológiai Tanszékén tanul. Nem használnak semmilyen averzív módszert, sem fojtó/szöges nyakörvet, sem vízfröcskölést, sem fizikai erőszakot (lenyomás, fojtás és társai), semmi ilyesmit.

Mentett kutyánk van, labi-bull keverék, a menhelyre az utcáról, kölykökkel került be, majd ott a kölykei parvóban elpusztultak. Nem volt nagyon problémás, de kutyákra közepesen pórázreaktív volt, és nem lehetett tudni, mi van még a puttonyában.

A menhely által ajánlott suliba jártunk, először magántrénerhez, mert a kutya semmit nem tudott, ő nagyon korrektul, szépen megtanította az alapokat, utána mentünk az alapfokú tanfolyamra.

97%-osra végzett a kutya, a vizsga előtt volt néhány kérdésünk, de a tréner megnyugtatott, hogy ne izguljunk, teljesen rendben van a kutya is, meg mi is a kutyával, szóval nem arról van szó, hogy savanyú a szőlő, de sem a kutya, sem mi nem éreztük jól magunkat, több okból sem. Az alap engedelmességi részek még egészen rendben voltak, bár több kérdésünkre nem igazán tudtak válaszolni, megoldást mondani a "de mi van ha..." kérdésre, alternatívát ajánlani, ha valami nem működött ("akkor rosszul csinálod") és közben elhangzott nagyon sok, falkaelméletre épülő "okosság", viszont a tréner láthatóan rutinból, sokszor unottan vezényelte le az egészet, sokszor unatkoztunk mi is és a kutya is. Túl sok kutya volt, olyan kutyák is, akik nagyon nem voltak oda valók, és inkább azokra figyeltek, azokkal foglalkoztak az oktatók, a többiekre (pl. ránk) nem. A legnagyobb problémánk az volt, hogy vízfröcsköléssel tanították a tiltást. A kutya utálta, mi utáltuk, és ráadásul nem működött. Ezenkívül láttunk néhány olyan jelenetet, ami nagyon nem tetszett, így a továbbtanuláshoz másik sulit kerestünk.

Középszintre már a Sci Dogba jártunk, és most a felsőfokot végezzük. Nagyon elégedettek vagyunk, és az eddig személyesen és FB-on megismert oda járó vagy régebben oda járt gazdák is.

Drágább, mint az a suli, ahol az alapfokút végeztük, de ég és föld:

- nem ígérnek csodát, azonnali, mindenki számára működő megoldást - igyekeznek megismerni a kutyát és gazdát és úgy személyre szabott tréninget/oktatást ajánlani, adni,

- nem tartják magukat mindenhatónak, van, hogy belátják, ők kevesek egy adott problémához,

- kis létszámú csoportok vannak (a mostaniban 8-an, az előzőben 6-an voltunk vs 14 kutya az első suliban), így valóban minden kutya-gazda párosra oda tudnak figyelni, ki miben akadt el, ha nem megy így, akkor próbáljuk másképp, segítenek, ha valakinek valami nehezebben megy stb.,

- felmérés van a tréningek előtt,

- valóban betartják, hogy nem használnak averzív módszert,

- az egész egy alapozóval kezdődik, ahol elmagyarázzák a tudományos alapokat, a fogalmakat, mi lesz, mi nem lesz, mire számíthatunk stb.,

- élvezettel, türelemmel és szeretettel oktatnak, alapvetés, hogy mindenki kedves mindenkivel, emberekkel és kutyákkal is, tök jó a hangulat,

- akár személyesen, akár FB-on, akár e-mailben, MINDEN kérdésünkre kimerítően válaszolnak, segítenek, akkor is ha nem is tréninggel kapcsolatos a probléma,

- tök jó hangulatú közösséget építenek, vannak közös programok is.

Nem is az a lényeg, amiket konkrétan tanulunk (felsőfokon már vannak ilyen "haszontalan" dolgok is), hanem az, hogy a középszintű tréning után a nyári szünetben azt vettük észre, hogy egyre jobb hangulatúak a séták, egyre kevesebbszer van ordibálás a kutyával, egyre kevesebbszer érünk haza úgy, hogy "agyonveremeztakutyát" (nem, soha nem ütöttük meg a kutyát), pedig alapvetően előtte is jól meg voltunk a kutyával, kötődött hozzánk, szeretett minket és mi is őt, de látványosan javult a kutyával a kapcsolatunk, az együttműködésünk, a napi rutin, jobban értjük mit miért csinál, mit rontunk el mi, mikor próbálkozik, mik a határai, miről nem tehet. Meg tudjuk fogalmazni, mi az amit el akarunk érni vele, ki tudjuk találni, hogyan érjük el. Szeretünk oda járni, a kutya meg egyenesen imádja. :-)

Az óbudai kopár domboldalból egy színes-szagos kutyamennyországot csináltak, most nyitják a felügyelt futtatójukat, érdemes ránézni FB-on, mit csináltak ott a semmiből.

Több gazda van ott, akinek más suli(k)ban elcseszték a kutyáját, lealázták a gazdát, hogy béna, gyenge kezű, ő rontotta el a kutyát stb. - egészen katasztrofális kiindulási helyzetekből értek el sikereket.

Önbizalmat ad, kapcsolatot épít a kutya-gazda között. Úgy tanít meg kezelni a kutyát, hogy ÉRTSD mit miért csinál, és ehhez mérten tudj rá reagálni, kezelni a problémát. Megtanítja, hogy megértsd a kutya igényeit. Lehet úgy is kereteket adni és szabályokat felállítani, hogy közben mindketten jól érzitek magatokat.

A falkaelmélet elavult, és szerencsére egyre több olyan suli van, ahol ezt belátva és elfogadva építik fel az oktatást, de még mindig túl sok helyen a "ledominálás" az egyetlen eszköz egy problémás kutya megfegyelmezésére. :-(

4-es: én más sulit méltató tömegekkel sem találkoztam eddig :D