Önsétáltatós, faluban mindenfelé szaladgálós kutyákat illetően mi a teendő?
Írni fogok a jegyzőnek, de gyanítom, hogy semmi sem fog történni. Meddig próbálkozzak ott, mire máshoz fordulok? Illetve kihez forduljak? A környékbeli állatvédő szervezetek teltházzal üzemelnek, kétlem, hogy elvinnék a kutyákat. Szám szerint legalább négyen vannak, de idén voltak kölykök is, fene tudja mi történt velük, lehet maradtak.
A problémám az, hogy amikor arrafelé sétálok a kutyámmal (mindig legalább keresőpórázon), rendszeresen kijönnek ezek a dögök a kapun, tökmindegy, hogy zárva van, vagy nyitva, és visítva jönnének nekünk. Az egyetlen ami visszatartja őket, hogy az én kutyám sokkal nagyobb náluk ezért nem mernek a közelünkbe jönni, de például volt már példa rá, hogy a ház előtt elhaladva majdnem lábon harapta az egyik az enyémet, mert háttal volt neki. Akkor szaladt el mikor ráfordultam és rákiabáltam hogy takarodjon haza. (Eközben egyébként az enyém halál nyugodt, már szinte visszahúzódónak lehet nevezni, egyáltalán nem mutat feléjük agressziót. Lehet ez a baj...)
Az utolsó csepp a pohárban a mai eset volt. Az utca egy kis zsákutca, földútba fordul, onnan jöttünk mi az utca irányába. A kutyám még a bokrok között szimatolt, a kutyák meg kiszúrtak engem. Értem annyira a kutyák tesbeszédét, hogy biztos legyek benne, lazán nekemjöttek volna, ha az ugatásra az én kutyám nem jön ki a susnyásból. Mentünk tovább az utca felé, közben a három dög mellé becsatlakozott a negyedik is, itt már eléggé felbátorodva érezték magukat, hogy neki akarjanak menni a kutyámnak is, de megint rájuk ordítottam, erre jött ki a gazdájuk. Jeleztem felé, hogy ha nem lett volna velem a kutyám, ezzek most nekem jöttek volna. Meg sem mukkant.
Nyugodt embernek tartom magam, de ez rendesen felhúzott. Persze, egyszerű megoldás lenne, hogy ne sétáljak többet arra, de ezt több szempontból sem szeretném. A környéken ez az egyetlen olyan útvonal amit fél óra alatt meg tudok tenni, ha éppen nincs több időm a kutyasétáltatásra, na meg nem gondolnám, hogy azért mert egy ilyen "felelős" gazdi lakik az utca legvégén, nekem kellene másfelé mennem. Nem beszélve arról, hogy mi történne ha például egy anyuka sétál arra kutyával és kisgyerekkel/babakocsival? Tragédia? Ne már...
válasza:Bocs, nem olvastam el a hosszú szöveget, de feltételezem a kutyákat okolod. Márpedig ha egy kutya menni tud (a hülye gazdája miatt), akkor menni is fog.
Személyesen kell megjelenni a helyi jegyzőnél, és írásos(!!!) panaszt tenni. Majd felhívni a jegyző figyelmét, hogy amennyiben nem intézkedik, úgy jelzed a problémát máshol is. De ha írásba veszi, akkor kénytelen lesz foglalkozni vele. A gazdák bírságolhatóak, a kutyákat pedig elkobozhatják, ha úgy ítélik meg.
válasza: válasza:A jegyző írásos panaszra is nagy ívben lesz4rja. Nem is válaszol.
Lehet a Nébihnek írni. Ha van gyepmester, azt felkeresni.
Na de nem valószínű hogy bárki is intézkedni fog.
Engem már biciklizés közben támadott meg kóbor/önsétáltató kutya. Jelentve lett mindenhol, mások is jelentették akiket megtámadott, semmi nem történt.
Tarts magadnál paprikasprayt vagy tegyél ki neki valamit.
válasza:A paprika spray-t nem javaslom, azt te is meg a kutyád is megszívhatja, vegyél valami komolyabb darázsirtó spray-t, nekem bevált.
Elég nekik ha odalépek meg rájuk ordítok, ezzel nincs gondom, nem félek tőlük. Viszont jó lenne valami tartós megoldás erre, csak én is attól tartok, hogy mindenki magasról tojni fog a fejemre.
Azért teszek egy próbát.
válasza:3-as, Sajnálom, rohannom kellett, nincs időm mindent végigolvasni. Most elolvastam, és nekem is van időm regényt írni. Hát nem írt újat a kérdező. Sajnos általános helyzet ez Magyarországon, pont erre gondoltam, hogy ez lehet a szövegben.
Az egyes válaszom első részét továbbra is fenntartom. Nem írásos panaszt kell benyújtani, hanem személyesen bemenni, elmondani a problémát, és kérni, hogy vegyék írásba! (ez nem ugyanaz) Ezt nem söpörheti szőnyeg alá, muszáj vele foglalkoznia. Ha ismeretes, hogy nemtörődöm a jegyző, akkor nem árt közölni vele, hogy ha elbagatellizálja, akkor rá is panaszt teszel (bizony, neki is van felettese)! De egy ilyen séta alkalmával kihívhatod a rendőrséget is, ha jó fejek, foglalkoznak vele. Állatvédők fullon vannak valóban, de talán abban kérheted a segítségüket, hogy ők mit javasolnak, merre indulj ezzel a problémával, esetleg ha vannak kapcsolataik, mozgósítsanak. Sajnos ez az a sztori, hogy folyamatosan próbálkozni kell, ha kell minden héten kétszer panaszt teszel, amíg meg nem unják, és nem foglalkoznak vele.
Ezen felül a nyilvános "megszégyenítés" személyiségi jogok megsértése nélkül is hatásos manapság. Ha van a településnek facebook csoportja, akkor képekkel bizonyítva ki lehet tenni egy posztot. Van ereje. Egyrészt le lehet fikázni a helyi önkormányzatot, mert nem tesznek semmit, másrészt lejáratod az illetőt aki hagyja az állatait kóborolni (név említése nélkül). Szemét megoldásnak tűnhet, de ha nincs más, akkor ez is egy megoldás. A mi településünkön pont ez történt egyébként. Az önkormányzati dolgozók is a csoportban voltak, látták, hogy megy a cirkusz, néhány napon belül az ilyen trógerekre ráküldték a polgárőrség tagjait, akik tájékoztattak mennyi is a bírság. Ennek vagy 2 éve, eddig rend volt ilyen téren, mostanában kezdünk mi is megint összefutni önsétáltató kutyákkal. Visszatérő probléma lesz ez még évekig mindenhol, ez biztos.
Egyébként nem is értem, hogy ahol ezzel nem foglalkoznak, miért nem teszik. Az eszközeik megvannak hozzá, úgy értem bírságolhatnak. A helyükben élnék ezzel.
válasza:A jogszabályok az állatvédelmi hatóságnak a bírság kiszabási lehetőségen túl többféle intézkedési lehetőséget is biztosítanak.
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 5. § (1) sorolja fel azt, hogy a Kormány kiket jelöl ki állatvédelmi hatóságként; az f) pontban szerepel, hogy „a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt”.
Aztán a 6. § tartalmazza, hogy az a)-f) pontokban felsorolt hat kijelöltből Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény mely rendelkezéseinek megszegői esetén melyik az illetékes.
Az általad kifogásolt esetben megyei kormányhivatal, járási hivatal, a területi természetvédelmi hatóság, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság (így, felsorolva), amely pénzbírságot szabhat ki. Az állatvédelmi bírság alapösszege tizenötezer forint. Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. Ha valaki az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott, akkor az alapösszeg (a már írt tizenötezer forint) 6-szorosa szabható ki. A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.
A már említett 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 6. § felsorolja a jegyző, illetve a járási hivatal pénzbírságon túli intézkedési lehetőségeit (már idéztem, hogy A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól):
A jegyző, illetve a járási hivatal az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.
A jegyző, illetve járási hivatal az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve az állattartást korlátozhatja.
Ez a 2020-tól hatályba léptetett párhuzamosság kiváló alkalom arra, hogy a jegyző a járási hivatalhoz, a járási hivatal a jegyzőhöz irányítsa a hozzájuk fordulót, és egyik se tegyen, semmit. (Bár, nem tudok olyanról, hogy a párhuzamos feladat előtti időben a gyakorlatilag minden faluban lévő, rendszeresen elengedett, szökő kutyák esetén a jegyzők bármit tettek volna. Közterületfelügyelet meg nem hogy falvakban nincs, még sok városban sem létezik. A települések sokaságánál még a valódi kóbor kutyákkal szemben sem tesznek semmit; helyi gyepmester nincs, és pénzügyi okokból más település gyepmesterével sem szerződnek.)
A jogszabály nem jelöl meg felettes szervüket; lehet pattogni a járási hivatal és a jegyző közt.
(A 4. válaszban említett NÉBIH is állatvédelmi hatóság, de nem kutyaszökések esetén van intézkedési jogosultsága és feladata; jellemzően haszonállatok vonatkozásában illetékes.)
válasza: válasza:A gyakorlatban ezzel nem foglalkozik sajnos senki... A gazdáknak maguknak kell meghozni azt a döntést, hogy elkezdik normálisan tartani a kutyájukat.
Ami segíthet, az, ha a település facebook csoportjába kiteszed, hogy "itt van a kutya, várja a gazdit..."; "Nem ismeri-e valaki a gazdáját, mert ekkor, meg ekkor megtámadott..." stb. Ilyenkor akik tudják, hogy kié a kutya, beírják a nevét, az illető meg el szokta magát szégyelni a páradik eset után annyira, hogy telken belül tartja a kutyát.
Persze biztos, hogy van egy csomó jogi út, de azok sajnos nem igen vezetnek eredményre, a fent említett bírság kiszabásáig sem jutnak el soha ezek az ügyek.
Ez is sajnos egy lapra sorolható a szeméttel fűtő, ordítós szomszéddal meg a haszonállattartóval, aki miatt nyáron nem tudsz kikapcsolódni az udvarodban, mert a dögök bűze átmegy hozzád is...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!