Az baj, ha nem viszem el minden nap sétálni a kutyát, hanem inkább labdázok vele?

A kutyának fontosabb az, hogy foglalkozzanak vele, mint az, hogy feltétlen szabadban legyen. Szóval ha legalább a gazdája által inger éri, de nincs folyton kint, az még nem káros a kutyára (rövidtávon persze). Írtad, hogy "ha nem viszem el minden nap" szerintem teljesen belefér, főleg úgy, hogy nem is minden nap lehet vinni úgy a kutyát, hogy az is örüljön neki (pl szakadó esőben, orkánban nyilván nem érdemes).

Feltehetően foglalkoztat a kutyád mentális egészsége, ugyanis ha nem így lenne, akkor nem kérdeztél volna ezzel kapcsolatban.

Ettől függetlenül a többi válaszoló jól mondja azt, hogy kell neki a lefárasztás, hogy új ingereket lásson. Rendszer ne legyen abból, hogy nem viszed sétáltatni én azt mondom és akkor egészséges, boldog élete lehet a kutyusnak.

Nem baj, de amúgy is látja az odafigyelő gazdi, hogy mennyit igényel a saját kutyája. Tehát simán működhet az, hogy heti 3 séta, 4 nap intenzívebb játszós (mert ugye sétás napokon is úgyis játszani fogtok, maximum kevesebbet). Kell a fárasztás, agyilag is, testileg is, inger szinten is (utóbbi kertben nem igen oldható meg), de ez nem feltétlenül (!) jelenti azt, hogy minden nap mindent ki kell maxolni ezekből.

Plusz nyilván más egy 1-2 éves és egy 4-5 éves kutya, de mint fogalmaztam az elején: kitapasztalja az ember, hogy mi a szükséges, és látni fogja a jeleket, hogyha nem jól csinálja.