Félek, hogy esélytelen lesz nálunk a szájkosár. Mit tudok tenni, ha kibújik belőle?

Folytatom: Kisebb kutyának ezt javaslom:

[link]

Nagyobb kutyának, pl. német juhásznak a fém szájkosár is jó lehet, az is kényelmes a kutyának, abban is tud lihegni.

[link]

De a fémnek vannak hátrányai: nehezebb, mint a bőrből készült, így a kutya nehezebben szokja meg, nehezebben fér el vele, nekiüti mindennek. Ha véletlenül mások lábához üti tömegközlekedésen, kellemetlenebb (míg a bőrszájkosár nem üt, nem karcol, nem ki senki harisnyáját.) Nehezebb magaddal vinni. Míg a bőrszájkosár elfér egy kisebb táskában, ridikülben is (összhejtható), addig a fémszájkosár csak egy nagyobb szatyorban, hátizsákban, vagy vinned kell a kezedben, mint egy rendes kosarat. A bőrszájkosarat néha rákarabinereztük a pórázra, úgy vittük magunkkal, mivel pici a súlya, észrevehetetlen, míg a fémmel a súlya miatt ez nem igazán megoldás.

Szóval bőrszájkosár, de ha nem az, akkor fém. Más nem jó, nem csak azért mert rossz dizájnok, hanem mert a műanyagok könnyen is szakadnak. 40 év kutyás tapasztalatából mondom.

Emellett nagyon fontos a nevelés. A szájkosárhoz szoktatni kell a kutyát, eleinte csak rövid ideig legyen rajta, rá kell szólni, hogy tűrje magán, és ha tűri, akkor levétel után dicséret, jutifalat. Meg kell tanulni azt a parancsszót, hogy "nem szabad" a szájkosárra vonatkozóan, hogy megtanulja, nem szabad ledörzsölnie, lehúzgálnia a fejéről. Erre tanítani kell, ezt nem tudja magától. Olyan nincs, hogy esélytelen, tanítással minden kutya megérti, hogy egy ideig el kell tűrnie magán.

Aki azt írta, hogy nem teszi rá a vonaton, azt nem javaslom, mert megbüntethetnek a tömegközlekedési eszközön, a vonaton is, ha nincs a kutyán, akkor is, ha akutya senkit se bánt. Ez szabály, amit muszáj betartani. (Ettől függetlenül, ha senki sem volt a vagonban vagy a fülkében, és a kalauz már tovább ment, én is levettem a kutyáról a vonaton.)