Akkor is lehetek jó kutyakiképző, ha nem szívtam magamba már az anyatejjel a kutyákkal foglalkozás művészetét?

Persze, szerintem az a ritkaság, mikor valaki gyerekként is ért el eredményeket a kutyájával, mert ahhoz egy elég erős szülői háttér kell, nem csak pénzbeli, sokat kell fuvarozni a lurkót az ország (vagy Európa) különböző pontjaira és a szülő hétvégéje, ideje is ugyanúgy rámegy.

Nekem nagyon sok ismerősöm van, aki fiatal felnőttként kezdte a komoly kutyázást és oktató lett végül.

Persze, minimum 10-15 év és sok aktív kutyás tapasztalat után.

Ehhez idő kell, hogy megismerd az igedtípusokat, a különböző habitusokat, a gyakori és kevésbé gyakori viselkedés problémákat és azok okait, tökéletesen értsd a kutya működését és gondolkodását, a kutyakommunikációt. És ne csak elméletben, de gyakorlatban is jól ismerd valamennyi képzési módszert. Tudd, hogy milyen idegtípushoz és milyen viselkedési problémához melyiket kell használnod milyen erősen és milyen jelleggel.

És mindezek felett látnod kell, hogy a gazda mire képes, mit tud ő megtenni és mi az, ami már a határain túl van.

Először érj el a kutyáddal minél magasabb szintet mind nevelésben, mind tanításban. Ha te nem tudod lehívni a kutyádat nyúlról, nyilván nem fogsz tudni segíteni másoknak sem a behívásban. Ha te nem tudod a kutyádat megtanítani egy szép menetelésre úgy, hogy minden helyzetben kitartja a szemkontaktot és jutalom nélkül is motiváltan dolgozik (vagy arra, hogy bárhol, bármikor, bármilyen távolságban lefeküdjön) akkor nyilván nem fogsz tudni segíteni másoknak abban, hogy ezt megtanítsák.

Kutyakiképzőként te nem lehetsz a hozzád járó gazdákkal egy szinten a saját kutyáddal kapcsolatban. Neked jóval magasabb szinten kell állnod minden szempontból. Nem véletlen, hogy a színvonalas kutyakiképző tanfolyamokon már a jelentkezéskor elvárás, hogy pl. minimum egy IGP I-es, Obed 2. osztályos, Agility A2-es stb. eredményed legyen.

Hozzáállas, tudásvágy, önreflexió, szakmai alázat mind a kutyák, mind a gazdik felé mind sokkal fontosabb, mint hogy oviban is kiskutya volt már a jeled... Egy igazán jó tanfolyam ellát annyi szaktudással és rálátással, hogy el tudj indulni és hatékonyan tudj segíteni a kutya-gazdi párosoknak. Viszont mint minden szakmában az önképzés nagyon fontos. Úgyis lesznek kedvenc területeid, amire specializálódhatsz.

Halkan jegyzem meg, hogy az elég meredek kijelentés, hogy az oktatónak tökéletes a kutyája. Persze, van olyan is, aki megvette a remek gyerekszobát kapott törzskönyvest, megfelelően felnevelte és sportol/dolgozik/kiállításra jár vele. De akinek komoly (negatív) tanulástörtéttel rendelkező mentettje van, azzal mi van? Ismerek egy csomó ilyet is. (Szóval ha problémás Fifike, nekem ki ne dobd, mert rosszul mutatna az önéletrajzodon!)

Oktatóként amúgy sem az illedelmes, jó kutyusokkal fogsz találkozni, hanem a szaporítottakkal (akár kutyagyárostól, akár menhelyről akár a szomszéd Micike nénitől származóval), mert az emberek túlnyomó többségének ilyen kutyája van.

Szerintem a legjobbak közé tartoznak, többeknek van mentett kutyája, nincs mindenkinek több évtizedes múltja:

[link]

Szóval szerintem ha van hozzá tehetséged, elkötelezettséged, szorgalmad, akkor lehetsz jó kutyakiképző, mindegy, mióta kutyázol.

Azért az tudod, hogy ez sokszor csak körítés. A "gyerekként volt kutyám" és a az ilyen-olyan eredmények elérése közt van különbség. Nem egy nem kettő kontár van az ilyen "nagyok" között, sőt olyan is, aki fizetett egy-egy eredményért.

Érdemes céljaidnak megfelelő kiképzőt választani.

Klasszikust keresel? Sportoktatót? Rehabosat? Hobbietológust? Vagy olyat aki együttélni tanít meg, az alapokra?

Kérdés, milyen kiképző akarsz lenni. Más kompetenciák kellenek ahhoz, hogy viselkedés-módosítással foglalkozz, házi kedvencekkel, vagy épp sportkutyákkal, munkakutyákkal.

Kezdd el, csináld, hajrá. Na nem mint kiképző, hanem felvezető. Aztán majd kialakul.

Ezt döntsd el először. Nálam az fontos, minél több eredményt fel tudjon valaki mutatni. Saját kutyád is legyen pacek, az lesz az önéletrajzod. A kutyád alapján ítélnek majd meg, mint kiképző.

Egy BH mindenképp legyen a kutyádon.