Magyarországon miért jóval nagyobb a kutyatartó háztartások aránya, mint az Európai Unió legtöbb más tagállamában?

[link]

A fenti, 2018-ban készített kimutatás alapján elmondható, hogy hazánkban Európa legtöbb más országához viszonyítva jelentős a kutyatartó háztartások aránya, mintegy 35% volt 2018-ban.

A hazai kutyatartó háztartások arányát még nagyobbra becsüli az alábbi, 2021-ben készült tanulmány:

[link]

E szerint a tanulmány szerint 2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett. A 3 év alatt mintegy 15 százalékponttal történő aránynövekedés eleve nagyon jelentős emelkedést mutat, még abban az esetben is, ha figyelembe vesszük a különböző felmérésekből adódó differenciát.

De miért növekszik ilyen mértékben hazánkban a kutyatartók aránya és miért ilyen magas az EU-átlaghoz viszonyítva?

Okleveles szakközgazdász végzettségemből adódóan szeretem a különböző statisztikai adatok ok-okozati összefüggéseit megérteni. Racionális lenne, ha a kutyatartó háztartások aránya azon országokban lenne a legmagasabb, ahol a diszkrecionális jövedelem (Az önjövedelemből a létfenntartásra fordított összegen felüli jövedelemrész, mely összeg felhasználásáról az egyén szabadon dönthet.) viszonylag magas, azonban az európai összehasonlításban pontosan ezzel ellentétes sorrend figyelhető meg: azon országokban a legmagasabb a kutyatartók aránya, amelyekben az EU-s átlaghoz viszonyítva alacsonyabb az 1 főre jutó GDP.

Más okai lehetnek tehát a kutyatartók hazai magas számának. Véleményem szerint azon országokban tartanak az emberek kevesebb kutyát, amelyek alapvetően jóléti államok, valamint amelyekben nagy szerepet kap a környezetvédelem, illetve jellemző az emberek között az egymásra történő odafigyelés. Ezekben az országokban más, egyfajta fejlettebb mentalitás alakul ki, amelynek egyenes következménye a kutyát tartók arányának csökkenése.

35/F