Mit tegyek, hogy ne szorongjak?
Kisebb koromban volt rossz tapasztalom egy kutyával, ami megtámadt. De nem harapott meg szerencsére.
Az előző napokban jöttem haza és láttam, hogy szabadon vagy egy nagy kutya. Célirányosan haladtam haza, nem futottam hanem gyorsan sétáltam. Nem néztem a szemébe, csak haladtam előre. Utánam jött. Barátságos volt és megszagolt. Látszott rajta, hogy nem akar bántani. Ismerem a gazdáját. Írtam neki, hogy szabadon van.
Kedves volt tényleg a kutyus. Nagytestű. Hazáig elkísért. Viszont én az kiskori rossz emlékem miatt borzasztóan féltem és azóta rettegek amikor reggel elmegyek és amikor délután hazaérek. Tudnátok tanácsot adni, hogy ezt hogyan küzdjem le? Azóta nem láttam a kutyust. Titkon remélem nem is fogom.
Tényleg nem bántott, nem tett semmit, amitől félnem kellett volna. Viszont a rossz emlékem miatt azóta minden nap egy horror ,mikor elmegyek és hazajövök.
Hogyan kezeljem ezt, hogy elmúljon a szorongás?
Szerintem szakember segítségével fel kéne dolgoznod a gyerekkori negatív élményt.
Neked is sokkal jobb lenne, ha nem kéne rossz érzéssel az utcára lépned, hiszen azt elkerülni úgysem tudod, hogy kutyával találkozz. Az már egy kimondottan előre mutató dolog, hogy reálisan láttad hogy nem akar bántani téged a kutya. Ha tudod értelmezni az alap testjeleiket, az nagyon sokat segít, már "csak" a saját gátjaidat kell legyőzni. Amihez a legjobb út egy jó pszichológus.
Egyszer kutyasetaltatas kozben osszefutottam egy hasonlo emberrel mint a kerdezo ... o is felt es o is le akarta kuzdeni a felelmet ... egy darabig idetlenul toporgott az illeto, de vegul megkerdezte "nem baj ha eljon velunk setalni?" - es kozben elmeselte a tortenetet.
Nekem baromi nagy kutyam van, megertettem a problemajat es termeszetesen megengedtem, hogy velunk jojjon.
Jol erezte magat, nagyjabol feloldodott es a vegen megkoszonte.
Par nap mulva megint ott volt az illeto es mar ugy fogadott, hogy minket vart es ha nem baj megint eljonne velunk setalni. Termeszetesen megint belementem. Kozben elmeselte, hogy milyen jo hatassal volt ra a multkori seta es azert is jott vissza mert kivancsi volt, hogy valtozott-e valamit a felelme. Masodik alkalommal mar egyaltalan nem felt a kutyamtol.
Szoval ennek az illetonek az segitett, hogy eljott velunk setalni es kozben nagyokat beszelgettunk a kutyakrol.
Keress pszichológust, aki terápiás kutyával (is) dolgozik. Szép fokozatosan hozzá lehet szoktatni magad, hogy a kutya nem bánt és felül lehet írni a régi tapasztalatokat, megtanulhatsz helyesen bánni a kutyákkal. A félelem a legrosszabb dolog, amit egy kutya jelenlétében tehetsz, az hogy félsz, ugyanis megérzi és ebből több gond lehet, mint haszon.
Minden ilyen félelem problémára az a legrosszabb megoldás, hogy menekülsz előle. Ismerős a mondás, hogy ha leestél a lóról, azonnal vissza kell rá ülni, különben örökké félni fogsz tőle? Nyilván ésszel kell az ilyen dolgokat is csinálni, de ha egyszeri, pillanatnyi rossz élmény miatt örökre félsz minden kutyától, az aránytalan túlreagálása a dolgoknak és káros rád és az életedre is. Ha ez kezeletlenül marad, akkor elhatalmasodik az életed felett. Mindenképp fordulj vele szakemberhez!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!