Több kutyát tartók,az első hogyan fogadta a társát?
Arra gondoltam,hogy a kutyánknak vehetnénk egy 'társat','barátot' a mindennapokra,mert oké hogy itt vagyunk neki mi,de..mi nem vagyunk kutyák,nyílván.Nem tudom,hogy ehhez ő hogyan viszonyulna.Szeret más kutyákkal is játszani,nagyon társaság kedvelő és erősen igényli is azt,de sose volt még mellette másik kutyánk,mindig csak idegenekkel ismerkedett és játszott,vagy együtt túráztunk több más kutyással.Talán egyszer volt konfliktusunk akkor is egy "barátságos" vizsla döntött úgy,hogy most ő mégsem lesz az.De a támadás ellenére is ugyan olyan bizalommal fogad mindenkit.
Ti miután haza vittetek még egy kutyát mit tapasztaltatok,mennyire volt nehéz össze szokniuk? 'Szeretik' egymást,játszanak,milyen a viszonyuk?
(Mennyi idős kutya mellé vittetek,és milyet?)
Én fajtában ugyan olyat szeretnék,annyi a kivétel hogy most szukán is elgondolkoztam (világ életemben kan kutyám volt,egyszer már jó lenne egy szuka is 😅).A nem a kutyámnál is döntő többségben mindegy végül is,kannal és szukával is elvan mindig.
Menhelyi kutyus volt, akkor 2 éves. Három hónappal később, egy állatvédőtől került hozzánk az akkor 4 (és fél?) éves kuty. Első kutya életvidám természet, játékos, míg a másik depressziós (mindkettő kan), letargiába esett, amolyan "mindegy, mi lesz velem, már nem érdekel". Egyikkel sem játszottak soha, de míg az első erdőben nőtt fel, soha nem látott gazdát, se egy labdát, nagyon emberbarát és imádja a játékokat, a másikat egyik gazda után a másikhoz került, nem valószínű, hogy játszottak vele, és bántották.
Az első kutya próbált ismerkedni, de a másik akkor még minden apró véletlen érintést támadásnak vélt, félt. Két hétig nem mentem iskolába, nem lehetett őket a lakásban hagyni, mindig összebalhéztak, éjjel és nappal is. Rangidős első kuty is megunta egy idő után, hogy az új lakótárs nem akar vele játszani, dominancia harcnak nézett ki.
Szépen lassan haladt a folyamat. Már két éve vannak együtt. Egymást nyalogatják, főleg az első a másodikat. A második néha csak azért megy oda, mert tudja, hogy nyalogatni fogja. Legtöbbször együtt alszanak nappal, este egy darabig osztozunk az ágyamon, de reggelre csak az első kutya marad, ő az alvó cimbim, aztán reggel a második is odajön mellém, ő inkább apámmal alszik. Nem játszanak együtt, a második valószínűleg sosem lesz játékos, de ez lényegtelen. Ők egy falka.
Első kutya máig olyan viselkedést tud tenni, ami azt mutatja féltékeny, de ez nem vicsorban és támadásban nyilvánul meg, hanem amikor simogatom a másodikat, az első elkezdi a másikat nyalogatni, vagy elkezd bújni, hogy "én is itt vagyok, én is itt vagyok". Minden finomságból mindketten, egyszerre kapnak, egyik sem marad ki semmiből.
Komolyan, a sírás kerülgetett nem egyszer, olyan katasztrófa volt őket összeszoktatni és emellett nevelni is. Nem kistesűek, ha elindulnak, isten segítsen engem. :'D
3 kutyám van. 10 éves mellé került először 4 hónapos kölyök. Pár napig kerülte, de nem volt különösebb utálat. A kölyök 1 éves koráig játszottak is, utána a kölyök ivarérett lett és elutasítóbb, de jól kijönnek továbbra is. Mindkettő kan, most 13 és 2,5 évesek. 3 hete érkezett menhelyről egy 1,5 éves szuka. Első hétben a sajátok részéről volt morgás, az új semlegesen viselkedett. Mostanra elfogadták, nincs morgás. A szuka próbál a fiatalabb kannal játékot kezdeményezni, aki egyelőre nem megy bele, de szerintem csak idő kérdése.
Az enyémek nem játékosak, egy kutyát leszámítva sosem alakul ki játék. Barátságosak vagy semlegesek más kutyákkal, de bunkó vagy vehemens kutyákat nem kedvelik. Ennek megfelelően választottunk harmadikat a meglévők mellé.
3 kutyám van, első 3 éves kan volt, mikor jött mellé egy kölyök szuka. Teljesen jól fogadta, életükben talán 2-3x volt egy kis odakapás, de verekedés soha. Nagyon ritkán játszanak, de ha egy másik kutya bántotta az egyiket a másik mindig ment védeni.
A harmadik egy kan, 8 és 11 évesek voltak a fent említett kutyák, mikor másfél évesen hozzám került. A szukával nem volt semmi baj, sokat játszanak. A kannal már voltak kisebb problémák, labdázás közben mindig "véletlenül" ellökte, elsodorta meg fellökte és a kerítésnél való ugatásnál meg nekitámadott néha, de ebből sem lett verekedés, mert az öreg nem állt bele a balhéba. Sosem játszanak, bár pont az öreg az, aki kezdeményezne, de mikor az elején bunkó volt vele a fiatal, mindig keményen tiltottam, így már játszani sem mer vele.
"Szeret más kutyákkal is játszani,nagyon társaság kedvelő és erősen igényli is azt,de sose volt még mellette másik kutyánk,mindig csak idegenekkel ismerkedett és játszott,vagy együtt túráztunk több más kutyással.Talán egyszer volt konfliktusunk akkor is egy "barátságos" vizsla döntött úgy,hogy most ő mégsem lesz az.De a támadás ellenére is ugyan olyan bizalommal fogad mindenkit."
Ezek alapján nem lesz baj. Akkor lenne baj, ha egy agresszív kutyátok lenne, aki senkit és semmit nem tűr meg, vagy ha ideggyenge lenne.
Először egy semleges területen találkozzanak ne a régi kutya területén.
Ha lehet ne legyenek azonos neműek.
Legyen elég táplálék.
Legyen mindenkinek egy tárgya ami csak az övé.
Legyen rendes külön fekhely.
Első időkben figyeld és szólj rájuk, ha konfliktus kezd kialakulni.
Úgy látom mindenkinek előbb vagy utóbb,de pozitív élménye lett a 'csapat bővítéssel' akkor is,ha esetleg 3.kutya került a képbe.Ennek örülök. :)
Akkor elvetni semmiképpen nem vetjük el az ötletet,megpróbálok neki egy habitusban is megfelelő társat találni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!