Milyen kutyát ajánlotok?

..minek még több kutya,ha már van?

Az,hogy nem emelgeti és nem "bántsa" nem jelenti,hogy jó ötlet melléjük kiskutya.Szeretni minden gyerek szereti az állatokat.

A kicsi most kezd majd járni,a nagyobbik gondolom iskolás.Nem lesz mindig digitális oktatás,hogy legyen idő X kutyával sétálni naponta (ha van kutya,remélem mondanom sem kell,hogy naponta 3 séta kötelező jelleggel kell..),gondolom ha a kisebbik meglesz óvodás mész vissza dolgozni.

Ez az idilli állapot,hogy most ráérsz nem lesz mindig így,és a kutyá(k)nak nehéz lesz átszokni,neked meg nehéz lesz megosztani az időd állatok és gyerekek közt.

Kicsiért az oviba,nagyobbért a suliba,de legyen a kutya megsétáltatva,otthon jó ha kaja várja a gyerekeket és azért az is jó ha nem koszban/rendetlenségben élnek,plusz a kutyáknak is kell reggel-nap közben és este is séta.

És akkor még érdemben nem nevelted őket vagy foglalkoztál velük.

Én azt mondanám,hogy semmilyet.De ha nagyon nem tudlak lebeszélni róla akkor Máltai selyem,az nem egy terrier,nem fog fejtörést okozni a nevelése.

De remélem,hogy 2 gyerek mellett is ki tudod adni a 150.000 körüli árat tenyésztő kutyájára,nem pedig mindennek a tetejében szaporítótól vennéd 40.000-ért (vagy tök mindegy,ott a szaporító a lényeg,ha többért adja sem szabad tőle venni)..

3-mas, tudományosan bebizonyított tény, hogy a kistestű kutya nem szenved a lakásban. Sőt! A kutya leginkább azt szereti, ha a gazdi közelében lehet. A kutyának az az igazi szenvedés, ha ki van csapva a kertbe, aztán maximum napi 1-2 alkalommal néznek felé, ha enni kap. Plusz ha még meg is van állandóan kötve, az maga a pokol. Nagyanyámék így tartották a kutyát, kinn a kertben, láncon, csak kajakor néztek ki rá. Szenvedett, és ha mentem, meg megsimogattam, főleg, ha elvittem sétálni (külön engedéllyel), majd megőrölt a boldogságtól.

Nagytestű kutya (pl. németjuhász) valóban nem való lakásba, mert neki nagy hely kell. De egy kis máltai, vagy egy tacsi vígan elvan ott. Régen, az őskorban a kutya együtt élt a barlangban az ősemberekkel. Most a lakás ugyanaz, csak modern változatban. A kutya társas lény, egyedül szenved.

Van egy olyan íratlan szabály, hogy vagy a gyerek, vagy a kutya legyen legább 3 éves. Egy kölyök kutyát 2 óránként ki kell vinni. Éjszaka is. Nevelni kell, tanítani kell, szocializálni kell. Kutyaiskola, napi több séta, minden egyes nap aktív foglalkozás. Ez egy 1 éves kisgyerek mellett egy kezdő gazdának gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

A kutya költségeiről ne is beszéljünk.

Nem kivitelezhetetlen,de valaki akkor hátrányt fog szenvedni.Ha a kutyára figyelsz a gyerekre nem,ha a gyerekre igen akkor a kutyára nem tudsz.Mert ameddig az egy éves matató,totyogód bejárja a lakást,mindent szét szed/vissza rak/levesz/elrejt/lecsavar/bedug/kihúz addig a kölyök kutya pisil,kakil,rág,a többit bosszantja,ugat,nyüszít.:D

Van nagy gyerek,de nem fog sokáig örülni annak,hogy ő vagy a kistesóval,vagy a kutyával de be kell hogy segítsen akkor is,ha ő éppen a számítógép előtt ülne,vagy rajzolna,telefonozna,enne,akármi mást csinálna.

Egy gyereknek az egyetlen izgalmas feladat (az sem sokáig) a kutyával a játék.Nem az,hogy kakit és pisit töröljön,ezért nem veszünk kimondottan a gyerekeknek állatot.Nem abban a korban vannak,hogy gondoskodni akarjanak valamiről.