A lányomnak miért egy bajos kutya kellett menhelyről, ahelyett, hogy egy kiskutyát vagy egy normális állapotút vett magához?
Lányom nemrég elhozott menhelyről egy közel 5 éves sharpei keveréket. Soha nem tanították semmire a szobatisztaságon kívül, pocsék előélete van, egyik helyről a másikra dobták. A kutya nyáladzik, amikor voltam nála megnézni, már látszott némi nyál a falon. Teljesen depressziós kutya, meg sem mozdult, csak feküdt a lányom ágyán, a simogatásra pedig enyhén remegve reagált. Mesélte, hogy van mit dolgozni, mert szocializáció is kimaradt, minden kutyának neki akar menni, a játékra pedig azt hiszi, hogy neki akarnak menni.
Szóval nagyon bajos. Ezek ellenére ő teljesen bele van szerelmesedve. Ásít egyet a kutya és vajként olvadozik. A pufi, lógó pofazacskóit pedig finoman szereti fogdosni, nyomogatni amit furcsa mód a kutya nem utasít vissza. Leszögezte, hogy ilyen aranyos, puha dolgot soha nem fogott még.
Nem értem. Ő maga ismerte el, hogy bajos, és hogy talán soha nem fogja tudni teljesen rendbe tenni. Hát akkor miért nem inkább olyat választott, aki nem figyelemzavaros (se jutifalatra, se semmire nem akar reagálni, ha nem érdekli, és mivel nem tudja, mi a játék, azokkal se tudja utasításra csalni), aki könnyebben nevelhető, nem depressziós, nem megy neki más kutyáknak, és nem ennyire öreg. Jó, nem öreg, de ennyi idősen az évek nem jönnek vissza, amiket együtt tölthettek volna. Konkrétan az evéssel is problémák voltak, mert mint kiderült, egyik foga elrohadt, eltört, nem tudom. Ki kellett húzni. Addig nem értette, miért nem akar se jót, se kevésbé finomat megenni, és abból is keveset.
válasza:De hogy hozott ki a lányod egy kutyát a menhelyről? 18 elmúlt?
Ha igen,teljesen az ő dolga hogy mit visz haza,főleg ha ő fog vele foglalkozni és ő látja el.
Nem mindig a probléma mentes kutya a jó kutya.És amúgy meg nincs is probléma mentes kutya.
Egy kölyökkel ezerszer több gond lett volna.
Talán nem depressziós,nem fél,és eszik rendesen,de nevelni közel annyira nehéz lenne főleg ha egy makacs,aktív,önfejű fajtát visz haza.:D
Ne rágjon,ne pisiljen be,ne vegye el azt ami nem az övé,ne másszon a bútorokra (az asztalra se ha ott a kaja),ne fusson el ha sétáltatod,ne húzzon,ne ugasson feleslegesen,ne támadja a többi kutyát,stb stb
Nyáladzik,na és? Az legyen a legkisebb baj.Majd rendbe jön.
Ha te beteg leszel,rosszul leszel,depressziós leszel se jössz rendbe magadtól.
válasza: válasza:Ez egy igazi, "beleszeretős" gazdi-kutya kapcsolat lehet.
Kicsit más, de én is mentettem olyan macskát, akivel hónapokig tartott úgy-ahogy kapcsolatot teremteni, és ugyan már 10 éve velünk van, a családból csak engem fogad el - de velem sem barátkozik mindig. Én így fogadom el, így szeretem. A családom nekem is hónapokig mondta, hogy "vigyem vissza", "lássam be, hogy nem sikerült", ma is mondják, hogy inkább fogadtam volna be egy "bújós" cicát, de én elejétől tudtam, hogy én kell, hogy gondoskodjak róla, és nekem ő kell!
Nem bántam meg, remélem, a lányod sem fogja.
válasza:Hát,akkor ne haragudj hogy ilyen otrombán mondom,de semmi közöd hozzá,hogy milyen kutyája lett.
Olyan amilyen neki tetszett,ami mellett azt érzi,hogy jól döntött amikor magához vette..
válasza: válasza:És ez miért baj? Én direkt azokra az állatokra "utazom" akiket jó eséllyel senki se fogadna örökbe,nálam pedig boldogan, szeretetben élnek/éltek.
Kiskoromban is én voltam az akit a szülei elvittek menhelyre hogy válasszak magamnak kedvencet és úgy indítottam ki az aki senkinek se kéne. Ő lett az első kutyusom és a kezdeti nehézségek után hűséges társam lett.
Nem hinném hogy defektes lennék, én velük érzem jól magam.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!