Lakásba, öreg kutya és öreg cica mellé, németjuhász vagy amstaff?

Lakásban mindkettő elvan megfelelő foglalkozás mellett, de fogd már fel, hogy IDŐS ÁLLATOK MELLÉ EGYIK SEM VALÓ. Ez nem a felügyeleten múlik, hacsak nem leszedálni kívánod a kölyköt otthon, akkor nem fog működni, túl sok stressz lesz a másik kettőnek.

Feltételezem, hogy a többi állat is régóta veletek van, talán szereted is őket - tényleg ekkora kihívás, hogy ne keserítsd meg az életüket az utolsó éveikre? Milyen hátrányod származik belőle, ha nem most lesz németjucid, hanem 1-2 év múlva? Hiszen tizenévig lesz a társad... ő is.

Vagy majd őt is lecseréled, ha kiöregszik az aktív programokból?

NYILVÁN A HELYE VÁLASZ:

MINDKETTŐ

Idióta...azért mert nem kedvedre valóak a válaszok, attól még értelmesek. De NYILVÁN te jobban tudod. Így minek is teszed fel a kérdést?

Menj tenyésztőket kérdezz meg, remélem nekik hiszel.

Én a németjuhászra szavaznék, kevésbé pörgős, mint az amstaff. Az amstaff, ha csinál valamit, azt teljes erőbedobással csinálja, ezer százalékon pörög felnőtt korában is, elég tank módon közlekedik, feladat, játék közben nem igazán vannak gátlásai, iszonyú lendületes kutya.

A németjuhász kicsit nyugisabb, ha nincs feladat könnyebben megérti, hogy ilyenkor most pihennie KELL. Feladat közben is könnyebb rávenni, hogy pontosan dolgozzon, utána kell egy kicsit gyorsítani, az amstaffnál először a tempó van meg, utána lehet dolgozni a pontosságon is :D.

Más állatokkal is jobban kijön a németjuhász, persze szoktatás kérdése, de az amstaff nagyobb valószínűséggel fogja prédának nézni a macskát, mint a németjuhász, a németjuhászt alapvetően is könnyebb tiltani, kialakítani a szükséges gátlásokat. Mivel valószínűleg az idősebb kutya nem nagyon fog játszani a kölyökkel ez talán kevésbé szempont, de játszópajtásnak is ideálisabb a nj, mint az amstaff, aki játékban is elég lendületes, könnyebben durvul.

Nyilván mindkét esetben jól nevelt, kézben tartott kutyákról van szó, mert én a többi válaszolóval ellentétben feltételezem, hogy a kérdező pontosan tudja, hogy milyen habitusú és mennyire foglalkozásigényes fajtákról van szó, mennyire létszükséglet a következetes nevelés, aminek hiányában teljesen megjósolhatatlanul fog viselkedni mindkét fajta.

Megfelelő foglalkozás nélkül a németjuhász rombol és rendkívül hajlamos rá, hogy unalmának hangot is adjon, nyilván nem szeretnétek, hogy az egész lépcsőház a ti kutyátokat hallgassa. Az amstaff meg könnyen kicsúszik a gazda kontrollja alól, ha nincs következetesen nevelve, ami veszélyes lehet, különösen az idősebb állataitokra nézve. Ez nem jelenti azt, hogy a németjuhásznak nem kell tanítani, hogy hogyan viselkedjen a többi állattal, ha nem nevelitek ő is simán elkezdhet vadászni a macskára.

A taníthatóság így önmagában szerintem egyébként nem olyan nagy különbség a két fajta között, az amstaff is végtelenül intelligens, könnyedén tanítható fajta, velük is lehet nagyon szépen dolgozni, és ha domináns egyedet fogsz ki a németjuhászt is ugyanolyan szigorúan kell fogni, következetes nevelés nélkül ő is veszélyessé válhat.

A németjuhász ellen szól, hogy show vonalon elég sok a beteges egyed, a csapott hátúaknak már 3-4 évesen komoly ízületi problémáik vannak és sokszor az idegrendszerük is borzalmas, márpedig rossz idegrendszerű kutyából nagyon nehéz jó kutyát nevelni. A munkavonal meg egészen más szemléletet igényel, ők nem családi kedvencek, velük dolgozni kell (nem napi 4-6 órát, ahogy itt a válaszolók többsége gondolja, hanem minőségben magasabb szinten, egy hozzáértő sportkutyás sem veszi elő napi fél-1 óránál többet a kutyáját) és ők elég hajlamosak kutyázni, nem igazán illeszthetőek be falkába, vagy csak nagyon nehezen.

A szokásos vidék-város, kert-lakás vitába nem akartam beleszállni, de azért megdöbbent, hogy vannak, akik szerint (pl. 13-as válaszoló) egy lakásban tartott kutya a lakás területén éli le az életét. Ebből látszik, hogy mennyire nincs elképzelésetek se a normális állattartásról, én azokat a kutyákat sajnálom, és azokat tartom állatkínzóknak, akiknek a kutyája valóban az 500nm2-es kertben éli le az egész életét.

10 éves kutyám mellé hoztunk 4 hónapos kölyköt. Megfiatalodott mellette, úgy játszik mostanság, mint egy kiskutya. Szüksége van a pihenésre és a privát szférára. A kölyöknek ezt meg kell tanítani. Az öreg többet alszik, de tökéletesen elvannak. Most 12 éves. Ne a leghiperaktívabb kölyköt válaszd és rendben lesz.

Egyébként a németjuhászt mondanám inkább.