Mi lehetne tenni a hobbiszaporítók ellen?

1.vagyok..Milyen hirtelen le lettem pontozva.De ki és miért tette?És ha ők ilyen okosak,miért nem válaszoltak rá?Rajtam kívűl 1 válaszadó van,és ő egyetért velem..Mennyi buta ember..

Viszont én elmondom,hogy mi bajuk a szaporítókkal..az,hogy nem járunk kiállításra.Ezek mellett minőségi (royal canin) tápon vannak nevelve a szülők,havonta mind2-t viszem kozmetikushoz,ahol 3000-3000et hagyunk ott,a körömvágásért,megfésülésért,"haj"felgumizásért,végbélnyílásnál levágott szőrért...

Gyönyörű,dús szőrű és fényes.Tökéletesen egészséges,állatorvos megmondta,hogy minden örökletes betegségektől mentesek...A másik baja a tenyésztőknek az,hogy az emberek inkább ezt veszik meg mert olcsóbb..És nem..Nem azért ezt mert ez olcsóbb.Hanem mert a tenyésztők úgy bánnak a yorkikkal mintha nem is kutyák lennének,hanem valami felsőbbrendű lények....Ennek oka a viselkedészavaros yorki,mert nem szocializáltatják rendesen,mert ha jön egy nagy kutya rögtön ölbe kell kapni,nyáron ráadni a több 10ezer forintos ruhákat...Naponta másmilyet...azok a yorkik,amik tőlem kikerülnek gyönyörűen szocializáltak...Nem ijed meg a nála 5ször nagyobb kutyáktól,órákat el van az autóban,szobatisztaságra vannak nevelve,10-15 oldalas(20könyvből+5internetes oldalról+állatorvostól+állatorvos által ajánlott ottani szórólapok elhozatala..)egész életükre hasznos tartási útmutatót adunk a vevőknek!!KUTYAKÉNT vannak nevelve.Annyiban különbözünk egy tenyésztőtől,hogy nem visszük kiállításra őket...Lett volna pénzünk arra,hogy törzskönyves yorkikat vegyünk.Node minek?Miért is kerül egy tenyésztőtől vett yorki 70-80ezerbe?

Mert,hogy az ősei 2000szor díjnyertesek.És?Ettől még nem fog 20évet élni a yorki,az oltásai nem lesznek olcsóbbak,a betegségeket uggyanúgy elkaphatja,és ha kiszalad egy útkereszteződésbe,attól még,hogy törzskönyves nem fogja kikerülni a kamion...

Szóval a tenyésztők baja a szaporítókkal az,hogy inkábbb az ő kutyáikat,mintsem a felsőbbrendű,gyatrán szocializált """"kutyákat"""" veszik!

Az a probléma, hogy nem minősül állatkínzásnak, amit a szaporítók művelnek, ezért gyakorlatilag nincs mit tenni..:(

A 3. (1.?) válaszadó indulatait nem igazán értem. Nem attól tenyésztő valaki, mert kiállításra viszi a kutyáit, hanem mert elsődleges szempontja az, hogy minél jobb természetű, küllemű kutyákkal létrehozzon egy számára tökéletes almot. Mellesleg a tenyésztő nem azért árulja drágábban a kölyköket, mert ő el van telve önmagával, hanem mert pl. a tenyészállatait leszűreti betegségekre, hogy két hordozó állatnak ne legyen közös alma(betegségek pl. dp, tns), speciális táppal eteti a vemhes szukát, majd a kölyköket. Plusz költség az oltások, féregtelenítés, mikrochip, törzskönyv. A kiállítás meg különben egy visszaigazolás a tenyésztőnek, hogy olyan kutyák kerülnek ki a tenyészetéből, melyek elismertek, és megfelelnek a fajta standardnek. Egyébként, visszatérve a 3. válaszadóhoz.. Nem tudom, hogy rád, vagy a hozzád hasonlókra gondolt-e a kérdező. Az általad leírtak alapján lelkiismeretesnek gondollak. DE! Valóigaz, hogy egy tenyésztő* teljesen máshogy áll a dologhoz, és amiket leírtál..nos, nem gondolom, hogy jellemző lenne.. Emellett szaporító és szaporító között is van különbség.. Az a borzasztó, mikor valaki tart egyszerre 3-4 fajta kutyát, és csak a pénzt akarja belőle.. Vagy itt egy konkrét példa.. A Montam border collie kennel.. Ennek az embernek van egy kan és egy szuka kutyája, és a szukát amikor csak lehet, elleti.. Borzalom..:( Nem véletlenül nincs az oldalon almok menüpont..:S

*egy írás a Tenyésztőről, szerintem érdemes elolvasni:

[link]

"A kiállítás meg különben egy visszaigazolás a tenyésztőnek, hogy olyan kutyák kerülnek ki a tenyészetéből, melyek elismertek, és megfelelnek a fajta standardnek."

Sajnos ma Magyarországon (is) a kiállítási eredmények inkább annak a visszaigazolása, hogy mennyire nyaltál be a fajta "nagy" tenyésztőinek. Ha elég nagy a nyelved, akkor egy borzalmas minőségű kutyádnak is simán megszerezheted a HCH címet, ha nem, akkor lehet akármilyen kíváló a kutyád, gykorlatilag 0 eséllyel indulsz bárhol vele. Persze ha van elég pénzed akkor elviheted külföldre, olyan országba ahol tisztességesen bírálnak.

1. és 3.vagyok

Én úgy gondolom,mint ahogy a 4.válaszoló is írta,hogy nem a törzskönyv miatt lesz valaki szaporító...Egyik ismerősöm egyedül él,nem dolgozik,és abból ÉL MEG,hogy tenyészt..Igaz nem yorkikat,de a tenyésztésből.És hogy miért?Mert le se szarja azt,hogy a kutyusok,hogy élnek...2 csivavája van,és ahogy megszületik az alom,már igyekszik,hogy jöjjön a következő...Oltások nélkül adja el(pedig olyan idősek,hogy az 1.oltást+féreghajtást már meg kellett volna kapnia!)

Pedig törzskönyvesek a csivavák,kennelnevük van stb..szóval hivatalosan "tenyésztő..."

4évesek a csivavák,és túl vannak !5! almon!! Minden "lehetőséget megragad",hogy legyen pénze..sz*r tápokon élnek szegények,a törődés annyi,hogy reggel kiönt XY mennyiségű tápot azt' jó' van...Majd ha egyszer elfogy kapják a következő adagot!!A szocializálás..Khm..!!SEMMI!! a picik addig,ameddig új gazdihoz nem kerülnek,aztsem tudják,hogy van élet a szobán kívűl!Ellenben én,yorkikat """szaporítok""" a fentebb leírtak alapján...És ő a csivavákat 70ezerért adja el,(törzskönyv az plussz pénz!)és a hirdetésben kb az áll,hogy milyen jó hiper-szuper díjnyertes szülőktől vannak stb..És mivel tele van pozitív tulajdonságokkal(Mindezek mellett avval is,hogy jól szocializált..Khm...)így viszik,mint a cukrot...Én,sokkal kevesebbért,mivel nem törzskönyvesek,és mégis elviszik őket,és lassan ők is betöltik a 7.életévüket,és eddig !3! almot "kaptam" tőlük,és többet nem tervezek..Makk egészségesek lettek,az oltásaik,féreghajtásaik a koruknak megfelelő,gyönyörűen szocializáltak.Ha hiszitek ha nem(átlagban 3hónapos korában vitték el a kicsiket)de ők akkor már 3negyed órát vígan !VÉGIG FUTOTTAK! illetve a náluknál 5ször nagyobb kutyákra rámorogtak,megugatták..Ugye,mivel az összes oltásaik nem voltak meg,csak BIZTONSÁGOS helyen sétáltunk!De akkor is makk egészségesek,és a vevőkkel a mai napig az ÖSSZESSEL tartjuk a kapcsolatot,és havonta egyszer összejárunk egyszer egyikkel egyszer másikkal és vígan beszélgetünk/látom el őket hasznos tanáccsal/illetve a kutyusok szépen eljátszanak..Pedig nem egy megyében lakunk(egy gazda kivételével!)

Sőt mielőtt eladásra kerülnek elviszem őket kozmetikushoz,hogy a legszebb formájukban tudjanak mutatkozni a hírdetés képein,illetve a leendő gazdáik előtt...Hozzáfűzöm,hogy emellett természetesen dolgozom,szóval NEM ebből élek meg...És mivel kitapasztaltam a 2 yorkim által sok mindent,ha ők egyszer eltávoznak az élők soraiból,törzskönyveseket szeretnék,és uggyanúgy lelkiismeretesen szeretném őket !TENYÉSZTENI! és természetesen nem ebből megélni...Ez az én véleményem! !!EGY SZAPORÍTÓ UGYANÚGY TUD LELKIISMERETESEN TENYÉSZTENI,MINT EGY TENYÉSZTŐ LELKIISMERET NÉLKÜL SZAPORÍTANI!!

Ha a nagy, neves "tenyésztő" semmibe veszi a kutyái testi és lelki igényeit (pl. csak a kiállítás előtt veszi elő a kennelből, kicsit sem szereti, és csak tárgynak tekinti), akkor az nem Tenyésztő. Akkor sem, ha ezreket fizet rendszeresen tagdíjra, TK-re, kiállításokra. Ő akkor is csak egy szaporító marad. Ha ott virít nála az "aranykoszorú", még akkor sem... Ezért sosem az számít, hogy milyen címeket szerez valaki, nem attól lesz Tenyésztő, hogy mivel tud hivalkodni, hanem attól, hogy Kutyás... Szívvel és lélekkel, ízig-vérig. Mert neki számít, hogy a kutyái mind jól érezzék magukat, számít, hogy jól legyenek tartva, számít, hogy egészségesek legyenek, és mindezek fölött/mellett számít neki, hogy a kezei közül csak ugyanilyen egészséges kiskutyák kerüljenek ki (értsd: beteg kutyát nem szaporít, mégha maga a kutya nem is beteg, de ha örökítheti, akkor sem, hiszen az utódai már betegek lesznek - őmiatta), és nagyon-nagyon számít, hogy hova kerülnek az általa világra hozott kiskutyák. Hogy nekik is jut-e majd olyan szerető, gondoskodó gazdi, mint amilyen ő. (Persze senki sem lehet olyan jó gazdi, mint ő, ezért nehéz is megválni minden egyes kölyöktől és gyanúsan méregeti az összes vevőt, hátha talál valami hibát benne... :D) De aztán könnyek között, de a szigorúan kiválasztott új gazdi végül abban a kegyben részesülhet, hogy megkaphatja az ő kis kincsét. De csak fejvesztés terhe mellett. Na jó, bár kissé túlozva, de a lényeget tekintve arról írtam, hogy a Tenyésztő alaposan kiválasztott vevőnek ad kiskutyát, azt is szerződéssel, melyben kikötik, hogy a vevő nem adhatja tovább a Tenyésztő tudta nélkül a kiskutyát ismeretlennek, hiszen akkor ő hiába akarta olyan gondosan kiválasztani a legjobb gazdikat (így szoktak egyébként sintértelepre, vagy láncra, olajoshordóba kerülni egyébként kitűnő vérvonalú, értékes kutyák később...) És egy valami, a látszat ellenére, igenis nagyon fontos: SOSEM ad el törzskönyv nélkül kutyát, hiszen a törzskönyv bizonyítja, hogy a kiskutya valóban fajtatiszta és nem csak annak létszik (kölyökként sokszor nem látszik, hogy a havanese tacsival lett keverve, vagy a csivava törpe pincserrel, a westi bolognese-zel...) Felnőve csak azt látják, hogy a kutya nem olyan, mint a többi. És mivel a gazdi továbbra is fajtatisztának hiszi a kutyáját, hiszen ő annak vette, nyugodt szívvel szaporít ő maga is tovább vele, az utcában lakó szintén hasonló kutyával... Így hígulnak fel a fajták. És bár azt is "tenyésztők" tették, de így került be felelőtlenül, a genetikai betegségeket figyelmen kívül hagyva az argentin dogba annak idején a süketség géne, ami azóta is megkeseríti annyi gazdi életét (és ugyan a kutyát magát nem zavarná, de mégis megszenvedik ők is - mert kidoják őket, amint rájönnek, hogy süketek...), Így lett a csoki színű labik nagy része epilepsziás és így lett a németjuhászok 90%-a diszpláziás, a kistestűek 50%-a patellás vagy vak vagy szívbeteg vagy ideggyenge... Az új gazdi pedig az olcsón vett kiskutyára később vagy százezreket költ, vagy nem tud - és akkor a kiskutya altatásra kerül... Ezernyi ilyen példa van... És az, hogy a törzskönyv bizonyítja, hogy a felmenők kik voltak, vagyis milyen vonalú gének kerültek bele (értsd: leellenőrizhető, hogy azok közül és azok más utódai közül milyen gyakorisággal fordulnak elő az örökletes betegségek, illetve azok a vonalak milyen típusú egyedeket hoznak, csak egy dolog... De emellett ebből lehet tudni, hogy a nálam lévő kislány az utcában lakónak édes testvére, amit enélkül nem tudhatnék, így csak azt látnám, hogy ez is ilyen, az is olyan, jók lesznek azok együtt is. Majd az alomból genetikai nyomorék kiskutyák kerülnek ki, igaz, ha az első időket élve megérik, akkor úgysem látszik rajtuk és eladhatóak lesznek pár tájékozatlan gazdinak, akiknek szintén nem fontos a törzskönyv...

És még egy utolsó dolog, ami a kutyának már nem, de a Tenyésztőnek számít: a törzskönyv az, ami az ő élete munkája. Az bizonyítja, hogy sok-sok év munka, tanulás és tapasztalat van amögött a kölyök mögött, és az a kennelnév az, amire ő büszke lehet. Ez az a név, amit a kiskutya gazdája is büszkén ejthet ki, mert tudja: olyan helyről van a kutyája, ahol nem csak rátesznek egy nagyjából fajtakutyát egy nagyjából ugyanolyan fajtára, hanem akár évtizedes tapasztalat alapján, gondosan kiválasztott egyedeket párosít, hogy legjobb tudása szerinti kölykök születhessenek, akik fajtájuk büszkeségei lehetnek. Akkor is, ha soha, egész életében nem jut el majd egyetlen kiállításra sem. Egyszerűen csak azért, hogy az adott Tenyésztő elmondhassa: tőle csak ilyen gyönyörű és egészséges kutyák kerülnek ki, és nem harapós spániel, idegbeteg labrador vagy rettegő rottweiler, aki félelmében támad. Hát ezért vszi sértésnek egy IGAZI Tenyésztő, ha valaki megkérdezi tőle "és törzskönyv nélkül mennyi?"

Mondtam mindezt úgy, hogy nem vgyok Tenyésztő. Mégcsak tenyésztő sem. Pláne nem szaporító, ami talán sejthető is volt már... (sem házi Fifikés "egyszer hadd legyen anyuka/apuka, sem nagyüzemi...)Egyetlen keverék kutyám van, az is ivartalanított. De vettem a fáradságot, hogy megismerjem, mi a különbség a Tenyésztő és a szaporító között. Mert csak nagybetűs Tenyésztő létezik, és nagyon-nagyon apró betűs szaporító. Nincs a kettő között semmi, csak egy halvány vonal: a legalja szaporító gátlástalanul lop-csal-hazudik és kizsákmányol, állatot kínoz a profit érdekében, a másik pedig "csak" felelőtlen egyszeri almos vagy "én szeretem a kutyáimat" törzskömyv nélki állománylerontó... Na jó, egy hajszál talán van közöttük. De nem több. Mert ezek utóbbiak is tehetnek arról, hogy sok a beteg és szenvedő kutya, akiket végül kidobnak majd, és ők tehetnek arról is, hogy sokkal több a kutya az országban, mint ahánynak juthat szerető, gondoskodó és felelősségteljes gazdi...

Magyaroszágon másfél millió kutya van csak az utcákon, kóborok. Több tízezret lőnek ki évente az erdőn-mezőn. Több tízezret altatnak el sintértelepeken, menhelyeken. Megéri ennyi kiskutyát gyártani? Csak azért, mert "olcsó"?

Nekik, úgy hiszem, ez igen drága ár... Az életükkel fizetnek érte...

Egy válasz a nagy kérdésre (idézet)

Ki is az a Tenyésztő?

A Tenyésztő nagy ‘T’-vel, olyan ember, aki szomjazik a tudásra, de minél többet tud, annál határozatlanabbnak érzi magát. Valaki, aki nap, mint nap megharcol a lelkiismeretével és az elkötelezettségével.

A Tenyésztő, aki feláldozza a személyes érdekeit, a pénzügyi helyzetét, idejét, barátait; lemond a luxus bútorokról, a süppedős bársony szőnyegről, és arról az álmáról, hogy a szabadságát idén egy hatalmas óceánjáró fedélzetén fogja eltölteni. Ehelyett úgy szervezi az éves szabadságait, hogy a fontosabb kiállításokon részt tudjon venni.

A Tenyésztő elfelejt lefeküdni aludni, ha éppen a következő alom kombinációján töri a fejét. Hetekig virraszt ha szül a szukája, és a kölykök megszületése után is minden egyes sóhajra, nyüszítésre, mozgásra azonnal ott terem.

A Tenyésztő visszautasítja a vacsora meghívásokat, és nem vesz részt az esti családi mozi nézésen, mert vemhes szukáját nem hagyja otthon, vagy mert pontban 8-kor etetni kell a kicsiket. Nem törődik azzal, hogy az újszülött tiszta váladék, ha az elkezd zihálni, akkor gondolkodás nélkül szájból-szájba lélegezteti, a szó szoros értelmében életet lehelve abba a pöttömnyi, segítségre szoruló apróságba, aki talán élete álmát váltja valóra.

A Tenyésztő öle az egy csodálatos hely, ahol büszke és nemes későbbi championok szunnyadoztak egykor.

A Tenyésztő keze erős és határozott, de elég gyengéd és érzékeny ahhoz, a kölyök orr legkisebb bökését is megérezze.

A Tenyésztő háta és lába általában ízületes a sok hajlongástól, rogyadozástól, térdeléstől a kölykök mellett, de még elég erős ahhoz, hogy a kiállításon fel tudja vezetni a következő reménységet.

A Tenyésztő egyszerre képes felmosni miközben egy seregnyi kölyköt tart távol. És mindig szívesen segít az ’Első bálozóknak’.

A Tenyésztő füle egy nagyon érdekes szerv, miközben órákat hallgatja a telefon túl oldalán lévő újdonsült kölyök tulaj meséit, megtéveszthetetlenül kiszúrja, ha bármelyik kis kölyök egy ici-pici hangot is ad.

A Tenyésztő szemei homályosan látnak a végeláthatatlan törzskönyv tanulmányozásoktól, és néha bizony vak ahhoz, hogy a saját kutyája hibáját meglássa, de nagyon is jól látja az ellenfél gyengeségeit, és sohase fáradt annyira, hogy ne kutassa szüntelenül a fajta egy tökéletes példányát.

A Tenyésztő memóriája teljesen reménytelen, ha arcokra vagy nevekre kell emlékezni, ám számítógépet megszégyenítő gyorsasággal képes törzskönyvi adatokat ontani. Annyira tele van adatokkal, hogy néha kimegy a biztosíték, de még ilyenkor is simán felsorolja több ezer kutyának a jellemzőit, emlékszik a jó csontozatúakra, a szép fejűekre, de a feledés homályába merülnek a be nem vált ’ nagy ígéretek’.

A Tenyésztő szíve sokszor megszakad, de a reményből mindig újra erőre kap… és mindig a megfelelő helyen van.

Oh, igen. Vannak tenyésztők, és aztán vannak TENYÉSZTŐK !!!

(Saját, személyes megjegyzésem: a kisbetűs tenyésztő nem tenyésztő, csak szaporító. Ha nem a minőség miatt "tenyészt", akkor csak a mennyiséget növeli, az egyedszámot szaporítja. Ezért valaki vagy Tenyésztő, vagy szaporító...)

Meg kell jegyeznem, a fenti yorkiszaporító hozzáállása sokkal jobb, mint a legtöbb magát tenyésztőnek vallóé. Bár mindenki csak így szaporítana, mint ő, nem itt tartana az ország az állatvédelem terén. Ő bevallom, az a határ, amit szívem szerint már kis híjján Tenyésztőnek mondanék - és csak annyi híjja van, hogy nem írja, figyel-e a párosítás mikéntjére, hogy mindeféleképpen egsézséges kutyái legyenek. Azt írta, hogy odafigyel, hogy természetre és agyilag megfelelőek legyenek, ez már nem kevés.

Kár, hogy nem akar TK-et és vérvonalakra, örökítésre jobban odafigyelni, még egész jó Tenyésztő is lehetne.