A kutyák egy idő után megszokják a szomszédokat, és nem ugatják meg őket?
Azért kérdezem, mert az egyik közvetlen szomszédunknak vagy két hónapja lett kutyája.
Én nem értek a kutyákhoz, nekünk sosem volt, és a közelünkben mások sem tartottak eddig.
A szomszédunknál még kicsi kölyökkutya van, ami nagyon aranyos, de a legkisebb rezdülésre ugat. Ha már kimegyünk az ajtón a kukához, postaládához, és amíg lát, nem hagyja abba. Sőt, volt, hogy csak kinyitottam a felé néző ablakot, már arra is.
Most a hideg időben keveset vagyunk kint, de ha majd felmelegszik, szeretnénk többet a kertben lenni.
Mire számítsunk? Akkor is végig, fáradhatatlanul ugatni fog, amíg csak a szeme előtt vagyunk? Vagy egy idő után megunja? Megtanulhatja magától, hogy minket megszokjon? Vagy erre külön a gazdájának kéne őt megtanítania?
Nem sokat foglalkoznak vele sajnos, szóval arra is gondoltunk, hogy unatkozik szegény.
Mindig kint van a kutya a kertben, hogy ennyire látja minden rezdüléseket?
Ha igen, akkor sanszos, hogy ez nem fog változni. Az ingerszegény környezet, a kevés foglalkozás ezt fixálni fogja.
Ha valóban nem foglalkoznak vele és olyan habitusú, nem biztos, hogy le fog állni, de a többség meg szokta szokni a szomszédokat.
Ha tényleg csak ki van csapva(nem mennek sétálni, nem játszanak vele, nem tanítgatják stb), gondolom annyit is ér nekik, ha kimész, próbálj vele összehaverkodni a kerítésen keresztül. Simogasd meg, amíg kölyök, nem fog megharapni. Bár én borzalmasan ki tudok ilyenen akadni, de akár pár husi falatot is átdobhatsz neki, ha nagyon nem akar nyitni feléd(és a gazdái épp nincsenek ott), de rendszert azért ne csinálj belőle. Ezt tényleg csak akkor, ha a gazdái kb bio riasztónak vagy bio díszletnek tartják a kutyát és nincs vele semmi munka vagy verseny céljuk.
Köszönöm a válaszokat, mindenkinek ment a zöld kéz!
A válaszokra reagálva: igen, mindig kint van a kertben, sosem viszik be.
Mi itthonról dolgozunk, a szomszédék viszont nem, csak munka után foglalkoznak vele kicsit, meg hétvégén. Szerintünk is unatkozik szegény. :(
Az a baj, hogy mint megtudtuk, nem ők akartak kutyát, hanem a fiuk vette panelba. De ott annyit nyüszített szegény, hogy a szomszédok panaszt tettek, így lehozták vidékre.
A szomszédokkal mondhatni, jóban vagyunk, de csak az a fajta jó viszony, hogy néha eldumálgatunk a kapuban, meg ha valami segítség kell, akkor lehet egymástól kérni apróságokat oda-vissza.
Mi szerettünk volna mélyebb barátságot, át is hívtuk őket párszor. Ők rövid időre át is jöttek, meg aztán mondták, hogy majd valamikor menjünk mi is hozzájuk, majd szólnak, mikor, de aztán sosem szóltak. Mi meg nem erőltettük tovább, ennyiben maradt a dolog.
Pedig ez tök jó ötlet, és jogos is, hogy ha valamikor elutaznának, mi tudnánk segíteni kutyát etetni, nekik is jól jönne. Akkor szerintem is elindulhatnak valami beszoktatás.
Majd felvetem a férjemnek, ő többet szokott a szomszéd pasival beszélni.
Egy vadul ugató kutyát én nem mernék megsimogatni, de lehet, megpróbálok a kerítés mellett barátságosan közelíteni felé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!