Szerintetek mi az oka annak, hogy a kutyatartás színvonala még mindig ennyire alacsony az országban?

Valamiért ez van még mindig berögzülve az emberekbe, én úgy látom főleg vidéken. De mondjuk, most magamnak fogok ellent mondani, mert ismerek olyat, diplomás ember, Bp agglomerációja, és ő is az az elvet vallja, hogy a kutya a kertbe való, maradék tök jó neki, séta minek. Szerintem ez neveltetésbeli hozadék. Ha valakinek kicsi korától azt sulykolták az agyába, hogy a kutya csak egy fogyóeszköz, akkor jó eséllyel ő is ezt viszi majd tovább.

Én úgy látom, hogy nem csak kutyatartás terén vagyunk így elmaradva, országos szinten. Az én kertem pl mindig csurig van macskaszarral, mert az utca tele van kijárós macskákkal... ez is ugye törvénybe ütközik, és mégse érdekel senkit. Sőt, ha szóváteszem, hogy legyenek kedvesek nem szélnek ereszteni a macskákat, mert törvénytelen, meg én vagyok a hülye.

Gyereknevelés, ugyanez. Megszüli, mert az a kötelező kb, aztán csak nőnek mint a pudva, nincs velük foglalkozva.

Régi szocializmusból hozott minták ezek, reméljük, pár generáció múlva kikopik majd.

Én csak a szomszédom példáját tudom felhozni. Kertesházba költöztek, oda eleve "kell" kutya, plusz a gyerekek is nyaggatták. Elmentek az első Jófogásos hirdetésre és hazahoztak egy beagle-t. Kint van a mínusz 10-ben is és a plusz 40-ben is. Csak az egyik gyerek foglalkozik vele, napi fél órát a kertben, amikor szaladgálnak körbe-körbe. Aztán ennyi. A kutya utána egészen estig vonyít (természetesen az ablakom alatt), aztán a nőnek elgurul a gyógyszere és kiüvölt, hogy kussoljon.

Szerintem sokan nem gondolják végig, hogy valóban kell-e nekik kutya, úgy veszik őket, mintha kötelező lenne kutyát tartani.

Nekünk belgánk van, én havonta teszek félre 10.000 forintot 8 hetes kora óta, hogy ha komolyabb baja lenne, akkor legyen mihez nyúlni. Végiggondoltuk, hogy lesz-e rá időnk, energiánk, pénzünk. A felelősségteljes döntésért cserébe pedig van egy kiegyensúlyozott, tökéletes kutyánk, akit szó szerint mindenhova viszünk magunkkal.

A kutyaszart mi összeszedjük, bár ha őszinte akarok lenni ezen a téren is csak törvények vannak, a feltételek nincsenek biztosítva. Agglomerációban lakom, 1 rohadt szemetes nincs az utcákban, így vagy elsétálunk egy buszmegállóig vagy hazáig cipelem magammal a szart. Az önkormányzat nem tervez kukákat kirakni, ezzel ráztak le tavaly. Ha otthagynám, akkor én lennék a szemét.

De nemcsak az állattartási kultúra van itt a béka segge alatt, hanem a gyerekvállalás is.

Ugyanúgy szarnak a kutyáikra, ahogy a gyerekeikre is. Kivágják őket az udvarra (vagy az utcára), aztán hogy ott kiket zavar, mit csinálnak, mennyire neveletlenek, senkit nem érdekel.

Szerintem is elég sok rétegű a probléma, különösen azzal a válasszal értek egyet és tartom nagyon érdekesnek, hogy a polgári kutyatartási kultúra a szocializmus idején kikopott Magyarországról és ezt nyugatról kell újra integrálni.

Az edukáció és a tolerancia szükségessége is ugyanúgy benne van. Írtátok, hogy sokan az otthoni mintákat hozzák, nekem erre van egy nagyon pozitív ellenpéldám, az egyik szomszédom úgy nőtt fel, hogy a szülei legsztereotipabb rossz kutyatartók voltak, mindig volt kutya, de mindig láncon, mindig maradékon, orvos csak akkor látta, amikor el kellett altatni, mert megharapott valakit... Aztán felnőttként tenyésztőtől vásárolt magának kutyát, szocializálja, sétálni hordja, suliba, a "sztereotip jó kutyatartó" és ehhez csak annyi kellett, hogy beszélgessünk néha, lássa, hogy így is lehet kutyát tartani és mennyivel JOBB így kutyát tartani, nemcsak az állatnak, hanem a gazdának is mennyivel többet ad egy ilyen társállat, mintha csak ki van kötve a kert végébe. Persze ott a másik oldal, most győzködi a szüleit, hogy a nemrég elhozott kiskutyájuknak mennyivel jobb élete lenne, de ők meg belegyöpösödtek ebbe és sajnos meggyőzhetetlenek, szóval ilyen is van.

Aztán szerintem, ami még nem került említésre, pedig azt gondolom, hogy nagy szerepe van ebben, az mégiscsak a pénz, nem olyan értelemben, hogy a gazdának nincs pénze sulira vagy jó tápra, hanem, hogy mindent olcsóbban akarunk megszerezni és Magyarországon nagyon könnyű olcsón kutyát szerezni, ezért sokan választják ezt a lehetőséget. Ebben az esetben egy fontos edukációs lehetőség is kiesik, egy tenyésztő vagy egy menhely elmondja a leendő gazdiknak, hogy mire kell figyelni, mik az alapok, a szomszéd, akinek a besikerült almából elviszik a kiskutyákat, nem. Ebben az esetben kontroll sincs, nem gondolom, hogy ez lenne az alfája és omegája az állattartási kultúra minőségének javításában, de igenis fontos, hogy egy tenyésztő vagy a menhely ellenőrizheti a tartási körülményeket, a szomszéd nem és nem is fogja, örül, hogy nem neki kell gondoskodnia a kölykökről. Szóval én emiatt tartanám fontosnak, hogy legyen valamilyen szabályozás arra nézve, hogy honnan lehet kutyát vásárolni.

14! Szabályok vannak, ha nem is a legjobbak. De nincs aki ellenőrizze, a tetteknek pedig nincsenek következményeik.

Rengeteg példát tudnék felhozni, de amit 2 éve nem tudok megoldani az az, hogy a szomszédom macskái rendszeresen a kertembe járnak szarni. Igen, van törvény, hogy a gerinces állat nem kóborolhat, pláne nem más ingatlanán. Hiába csináltam meg a saját kerítésem, a szomszéd szarik rá. Lepisilték a hintaágyamat, szétcseszik a veteményesemet. Tavaly vagy 10 paradicsomomat törték le, mert ott hemperegtek. Hiába van kutya, ha tudja hogy oda ő sem mehet be, ráadásul nekem is van 2 benti macskám, macskabarát. Hiába szóltam a szomszédnak, elintézte azzal, hogy "ilyenek a macskák, azok kóborolnak". Már a 2. almot hozta le tavaly a szerszámosházamba, baromira kezdem unni az egészet. Évi 2 alomnyi macskát hozok be a garázsba, viszek el orvoshoz és ajándékozok el.

Most elhatároztam, hogy elviszem ivartalaníttatni a nőstényeit, aztán legalább ezt a problémát megoldom helyette. Vettem villanypásztort, körbekerítem a veteményest, mert nem ezért dolgozunk hónapokat a zöldségekkel.

Ha lemegyek a jegyzőhöz, hogy a szomszéd macskája éves szinten mekkora kárt okoz, akkor körberöhögnek, hiába van törvény. Szétcseszték a madáretetőmet, ami 2 méter magasan áll egy lelakkozott faoszlopon, azon próbálnak felmászni, karmot élesítenek.

Az utcában 2 önsétáltató kutya van, természetesen feketék, tegnap a sötérben a bokor alól ugrottak ki a kocsi elé, hiába mentem 30-al, a havas úton akkor is csúszott valamennyit a kocsi amikor satuféket kellett nyomnom, hogy ne üssem el.

És Budapesten lakom, nem vidéken ahol állítólag még ennél is gázabb az állattartási kultúra.

Az egész állattartási kultúránk el van maradva. A kisállatokat rengetegen nem viszik orvoshoz, vagy megszólnak másokat érte, mert szerintük hülyeség.

Kutyákat főleg falun nem viszik sétálni, van aki láncra veri, meg jó lesz neki a házi koszt, amit egyébként kihajítanának. Én ezekre élő példát is látok. A szomszédunkban van két idegbeteg, agresszív labrador jellegű kutya, akik utoljára egy éve hagyták el a kertet, amikor tönkrement, és kinyílt az elektromos kapu. És nem tehetek ellene semmit, mert van nagy kertjük, enni, inni kapnak, a kert tiszta, mert a szomszéd asszony tisztaság mániás, és tudomásom szerint sosem bántották őket. Először egy volt, azt sem tudták rendesen megnevelni, de valahogy kipattant a fejükből, hogy kell még egy.

Ismerek olyat, aki szerint a kutyának a romlott kaja is jó, mert neki erősebb az emésztőrendszere, meg ami nem jó neki az úgyse eszi meg. Szerencsére nem tart kutyát, de volt már, hogy megjegyezte, hogy sokat költök kajára.

A családban is van aki nem viszi orvoshoz a kutyáját, ha beteg akkor kizárja a házból, hogy ne piszkolja össze. És ezt azzal az indokkal csinálja, hogy ő olcsóbban szerez másikat, mint amennyit az állatorvosnál fizet. Szerencsére van aki elviszi, ha kell.

Félkóbor macskák az utcán, a gazdát nem érdekli mi lesz velük, sőt a héten valamelyik nap hallottam, hogy egy alomnyi kismacskát fojtottak vízbe a környéken. A macskás néni a másik utcában bár meg nem fojtja, de egy udvar nélküli társasházban él, a lakásba a macskák nem mehetnek be. Annyi macskája van, hogy szerintem már ő sem tudja számon tartani, átjárnak a szomszédokhoz, megfogják őket a kutyák, elütik az autók, vagy lemérgezik őket. Állatorvos szerintem még egyiket sem látta, és azt vallja, hogy a macska fogyóeszköz. Természetesen a szaporulatot sem kívánja megelőzni.

Elméletben az állatoknak nem szabadna elhagyni önállóan a gazda telkét, de ettől függetlenül nem tesznek ellene semmit.

Ha valaki állatot kínoz, öl, akkor legfeljebb kap egy felfüggesztett börtönbüntetést, amit aztán le sem kell ülnie, mert hamarabb meghal, minthogy érvénybe lépne.

Egyszóval van még hova fejlődnünk.

Egyébként nem akarok itt károgni, hogy "bezzegnyugat", de pl Ausztriában 1 db kóborkutyát vagy macskát nem látni. Ott meggondolják 6x is az emberek, hogy vegyenek-e magukhoz állatot. Akinek meg van, az olyan is. Nem véletlen, hogy a boltok többségébe bemehet kutya is, teljesen más világ, mintha másik bolygó lenne.

A tehenek úgy vannak tartva, hogy sok itteni kutya megirigyelné, gyönyörűek, tényleg mint a képeslapokon. Nem azt mondom, itt is vannak szaporítók, állatkínzók, de negyed annyi, mert olyan büntetés jár érte, hogy az ember 2x meggondolja, hogy megéri-e állatot kínozni vagy felelőtlennek lenni.

Az örökbefogadás sem úgy megy mint Magyarországon, szigorú feltételei vannak. Egy köpésre van Magyarországtól, mégis egy sokkal fejlettebb kultúra minden téren.

Túl nagy lenne a felháborodás, mert az, akiket bűntetnének így vannak a helyzettel: "Én vettem, a saját pénzemből, senkinek semmi köze hogy mit csinálok vele."

Illetve nem akarnak ezzel foglalkozni.