Egyre jobban aggódok érte, pedig szerintem nincs is semmi baja? Van ilyen?

A kutyám most 5 éves, kistestű keverék. Kinti-benti, az udvar másik felében a másik kankutyánk lakik, ő vele közepesen jönnek ki, ezért nincsenek összeeresztve. De nem is ez a fontos, hanem:

Úgy 3-6 hónapja nagyon levertnek látom. Mintha megöregedett volna.. De hát 6 kilós kutyának ez a kor még fiatalnak számít. Van étvágya de csak nyammog, ugyanúgy örül és ugrál ha sétálunk, az elején húz mint az atom, de mire hazaérünk már én húzom. Itthon kicsit csipeget a kajájából és befekszik valami alá. Ez az egyik amit újonnan kezdett el. Van egy ágya (1 éve) amit szokott használni, az én íróasztalomtól van egy méterre, tehát nem a társaságom hiánya a baj. A séták sajnos nem minőségiek, mert a beteg anyukámmal sétálok akivel csak döcögni lehet és retteg a covidtól, ezért kutyapajtik kizárva, de ragaszkodik hogy velem jöjjön -.- Szóval összességében a sétának örúl, ha hazaérek örül, de sokszor órakig nem találja a helyét, mászkál, topog, ide oda fekszik, sír, és ez nekem furcsa.. régen más volt, nem tudom jobban elmagyarázni de elvalaszthatatlanok vagyunk, tudom hogy van valami..

Én ezekre az okokra tudtam gondolni: zavarja a lámpa fénye amikor tanulok, ezért fekszik be valami alá, sétán hiányoznak neki a kutya barátai, hiányzik neki a párom (az online oktatás miatt a heti 3 helyett 3 hetente látja), fáj a lába (5 orvos 5 félét mondott rá miért sántít kölyökkora óta), a hideg időjárás miatt letargikus, valamilyen hiánybetegsége van, zavarja az itthoni stresszes légkör. Ha bármi kérdés van tegyétek fel egészen nyugodtan, oldjuk meg a kutyusom depresszióját :$