Nem volt/ van lelkiismeret furdalásotok mert tenyésztőtől vettétek a kutyátokat?

Nincs igazán lelkiismeret furdalásom, nincs miért.

Ha akarnék sem tudtam volna örökbefogadni, nem akartak nekem sehol kutyád kiadni, mert terhes voltam.

Tisztában voltam vele, hogy mit vállalok, minden kötelezettséget és orvosi ellátást magamra vettem volna. Mégse, mert hogy lesz kisgyerek, és biztos el fogom emiatt hanyagolni, vissza fogom vinni. Hát anyá.. Khm.

Értem én, hogy sok esetben ez megtörtenik, de nem kell mindenkire farkas kiáltani. Ha viszont te tennéd ezt fordított esetben lehordanának minden állatgyűlölő, menhely ellenes, szívtelen embernek.

Sajnáltam a kiszemelt kutyusokat, mert tényleg jól kijöttünk volna, engem sem a terhességem sem a gyerekem nem akadályozott meg soha semmiben.

Eltelt egy kis idő az 5.hónapban jártam amikor az utcán láttam sétálni egy gyönyörű kutyát.A párom megállította a taxit, és megkérdezte milyen fajta. Ez nekem egy olyan sors szerű valami volt, az illető pont egy tenyésztő volt, a kan kutyát sétáltatta.(közben a taxis néni arcán láttam azt az "egy vagyont el fogok kérni beszéljetek csak" arcot)

Azt mondta vemhes a szukája,őt már csak a kertig engedi mert hamarosan világra hozza a piciket.Számot cseréltünk, napok múlva hívott is, hogy vannak kölykök, érdeklődünk-e a fajta iránt komolyabban még, ha igen akkor személyes találka és mesél a fajtáról, a tartásáról.

Neki is elmeséltük a menhelyes sztorit, tudtam vállalni a fajta igényeit is, így egy kis foglaló összeg keretében 11 héttel később megkaptam a kutyám.

Azóta sincs semmi gondunk, 11 hónapos a fiam, 1,5 éves a kutya, semmiben senki nem szenved hiányt. Q

A menhelyekkel rosszak a tapasztalataink, nem adnak ki nekünk kutyát, annak ellenére, hogy már több kutyát felneveltünk, hosszú, boldog élet után mentek el. De tekintve, hogy pl. kuvaszt is benti tartással adnak csak örökbe, így nincs miről beszélni, nem értünk egyet az elvekkel.

Ha már örökbefogadás, akkor a gyepmesteri telepekről fogadnék inkább örökbe, ahol örülnek, ha valaki elvisz kutyát. Csak ez meg nagyon lutri nekem, nem biztos, hogy bevállaljuk.

Így marad a tenyésztő, pláne, hogy van néhány olyan fajta, aminek a jelleme nagyon megfelelő lenne a mi életvitelünkhöz is.

Mi nem menhelyhez keveredtünk, hanem egy állatmentő szervezethez (Füzesabonyi). Nem mondom, hogy egy kérdés nélkül kiadták a kutyát, de azt abszolút kizártnak tartom, hogy a folyamatosan ideiglenes befogadókat kereső szervezet ne adna kutyát azért, mert hogy csak benti meg terhes, meg szőke, meg gyerek. Ők nagyon kemény helyekről mentenek kutyákat, gyakran szó szerint a halál torkából, nincs menhelyük, ideiglenesekkel dolgoznak. Minden tiszteletem az övék, bár többet tudnék segíteni, mint az adó 1%.

Az első kutyánk fajtatiszta, a második tőlük van, és ezek után valószínűleg nem úsznám meg a lelkiismeretfurdalást, ha tenyésztőhöz mennék, még ha érzem is, hogy nem lenne racionális érzés. Neked ne legyen.