A kutyám miért imádja ennyire a Dragon Ball-t nézni?

Az is lehet, hogy tudat alatt te kondicionáltad erre, főleg ha érzékeny ilyesmire a kutya, tehát kíváncsiságból odakapta a fejét, figyelte a hanghatásokat, a fényeket és látta, hogy neked ez tetszik és ezért folytatta, te meg mivel cukinak találod, simogatod esetleg, beszélsz hozzá, foglalkozol vele és így közben folyton megerősíted benne, hogy amit csinál az jó, ezért csinálja tovább. Ráadásul kezded tudatosan is erősíteni benne azzal, hogy mindig hívod magaddal, biztos lelkes a hangod ilyenkor, ezt is érzi a kutya és automatikusan elhiszi neked, hogy most valami baromi jó dolgot fogtok csinálni és ő is úgy áll hozzá.

Nálunk például a Kincsem film volt ilyen, az egész család el volt ájulva, hogy milyen édes, ahogy nézi a lovakat a kicsi kölyök kutyám, babusgatták, gügyögtek hozzá, ami nyilván tetszett a kutyának, ott produkálta magát közben és "nézte a lovakat" két és fél órán keresztül, utána soha többet nem érdekelte a TV.

Szóval vannak ilyen kutyák, vannak akik nagyon érzékenyek az ember minden rezdülésére, azok a típusok, akikre a gazdinak elég "csúnyán néznie" és már tudják, hogy rosszat csináltak, de ennek a pozitív oldala is ugyanúgy működik, a labrador egyébként eléggé ilyesmire érzékeny fajtának számít, nem véletlenül jó munkakutya is egyben.

Másik nem tudatos megerősítésre (negatív) példa a vihartól való félelem (csak azért jutott eszembe mert most nálunk iszonyatos égszakadás van), ha figyeled a kutyát és látod, hogy összerezzen a hangokra, fényre, esetleg tart tőle és akkor elkezded nyugtatni, kedves hangon beszélni hozzá, akkor meg azt erősíted benne, hogy a vihartól jó dolog félni, helyesen teszi, hogy fél és egyre jobban rettegni fog, ami akár kóros, önveszélyes pánikolásba is átfordulhat idővel, pedig nyilvánvaló, hogy a gazdinak nem ez volt a szándéka, csak egyszerűen pont az eredeti cél ellenkezőjét kommunikálta a kutya felé, azt erősítette meg.