Kutya nem engedi át újfent a tányérját? Hogyan szerezzem vissza a teljes tekintélyemet?

Mekkora kutya? Mert egy kistestűt jóval egyszerűbb ilyenkor kezelni.

Az tényleg jogos, nem tudom miért volt lepontozva a kommentelő, hogy mivel megijedtél tőle és ráhagytad csak erősítetted benne, hogy ha bevédi, te meghátrálsz. Tehát abban a helyzetben ő volt a főnök.

Ilyenkor határozottan kell fellépni. Elkapod a grabancát, jól leordítod, hogy mit képzel magáról és elveszed a tálját.

2Szeretem ezt az "ételt sohasem vesszük el a kutya elől" mantrát. Az ilyen emberek egy vállvonással nézik, ahogy a kutya megeszi a mérgezett ételeket is."

Nem , barátom, az én kutyáim meg voltak nevelve, csak tőlem fogadták el az ételt, dobálhattak nekik akármit, otthagyták!

A nyakörvfogásra, nyakörvnél elhúzásra inkább belendül, megerősödik a kutya. Ne fizikailag állítsd le, ne fizikailag gátold meg, hogy folytatni tudja, hanem azt érd el, hogy ő adja át az ételt! Ha elhúzod a táltól, attól a szándéka csak erősödni fog, hogy meg akarja tartani, meg akarja védeni. Ezzel valószínűleg csak erősíted.

Nem csoda, hogy ilyen gondjaitok vannak. Nem értesz egyáltalán a neveléshez és a kutya működéséhez, igaz?

Kérdező!

1. Ha nem töröd meg a kutyát, akkor ezzel a módszerrel nem fogod elérni a célodat, csak egy bizonytalan, instabil kutyát kapsz, aki azt hiszi, hogy csak agresszióval érheti el, amit szeretne, mert így, amit csinálsz teljesen következetlen, kiszámíthatatlan és erre a kiszámíthatatlanságra reagál így a kutya. Ezért írtam korábban, hogy ez a módszer csakis akkor válik be, ha komolyan végigcsinálod.

2. Az nem határozottság, hogy indokolatlanul, csak azért mert kedved tartja elveszed előle az ételt, ez az, aminek a kutya is érzékeli, erőfitogtatás és egy dominánsabb kutyában természetes, hogy hasonló reakciót vált ki, megpróbálja bizonyítani, hogy márpedig ő az erősebb. Nagyon fontos, hogy a határozottság bármilyen kutya nevelésében, nem azt jelenti, hogy agressziót alkalmazol, hanem, hogy minden szituációban elvárod tőle az engedelmességet, de mindezt úgy, hogy érthetően kommunikálod ezt a kutya felé és jelen helyzetben ennek az ellenkezője történik, nem egyértelmű a kommunikációd.

3. Én írtam egy működő alternatívát (kézből etetés), amivel tényleg egyértelműen tudod tisztázni a kutyával mi a helyzet és te mégis a nyakörvnél való lefogás mellett döntesz, amire mások is írták, hogy pont ellentétes reakciót fogsz kiváltani a kutyából, ezért mondom, hogy itt csak egy alapos szemléletváltás fog működni hosszútávon.

Egyébként mindezt én sem magamtól találtam ki, nem úgy lettem kutyás, hogy marha profi voltam benne, de van egy olyan oktatóm, aki 2 pitbullal és malikkal dolgozik (ha valamelyik, akkor ezek a fajták elég határozottak), tőle tanultam meg, hogy pozitív megerősítéssel, határozott és egyértelmű kommunikációval bármit el lehet érni egy kutyával és ha neki sikerült egy marék jutifalattal és egy nagy adag hozzáértéssel összerakni ezeket a kutyákat IGP-re, akkor ne mondjuk azt hogy "határozott kutyához határozott nevelés kell" vagy legalább tudjuk, hogy mit jelent ez a határozottság, mert különben ebből jönnek azok, hogy jaj, a pitbull meg az amstaff, meg a többi "harci kutya" az veszélyes és agresszív, mert nem az, csak az ilyen elcseszett módszerekkel, félreértelmezett "határozottsággal" valóban azok lesznek.

Nem tudom, nálad hogy ment ez az "elveszem az ételt előle, csak akkor ehet, ha megengedem neki" dolog, de hogyan lehetséges az, hogy 3 hónapig nem csináltad ezt vele? Abszolút nem kötekedésből kérdezem, az én kutyám is akkor ehet, ha én megengedem neki. De ezt nem tudtuk "abbahagyni", ha nem mondom, hogy megeheti az ételét, akkor nem is eszi meg. (Nem szoktam vele szórakozni, hogy akkor most egy óráig csorgasd csak a nyálad kiskutyám, de volt, hogy fontos ügyben hívtak telefonon pont etetés előtt, leraktam csak a tálját az étellel együtt a földre, kimentem a dolgozószobámba, és amikor visszamentem utána hozzá, a kutya ott várt, hogy mikor ehet végre.)

A kutyáddal mennyire jó a kapcsolatod, mennyire ismered a reakcióit? Egy 2 éves kutyánál már tudnod kéne, hogy bizonyos helyzetekben hogyan reagál, illetve hogy harap-e, vagy csak figyelmeztet, esetleg játékból morog. (Utóbbit nem erre a helyzetre értem természetesen.)

Bár egyetértek az utolsó hozzászólóval, hogy a fizikai gátlás nem feltétlen a legjobb megoldás, azonban ebben az esetben nem valószínű, hogy tudsz a kutyára "érzelemből" hatni. Éppen ezért én is javasolnám az olyan megoldásokat, hogy kézből eteted, illetve újratanítod neki ezt az egészet elölről. Például ledobsz a földre egy kis ételt, azt se ehesse meg csak úgy, vagy lehet először úgy kezdeni, hogy nyitott tenyérből se csak úgy kihabzsolja az ételt, hanem várjon türelmesen. Itt is valószínű, hogy valahogyan vissza kell tartanod majd, de talán ha nem egy egész reggeliről van szó például, a kutya sem olyan agresszív. Viszont ha a következő etetésnél nyakörvnél fogva elhúzod és a kutya esetleg őrjöngeni kezd, támad vagy harap, mit fogsz tenni vagy mit kéne tenni? Szerintem te sem tudod. Éppen ezért jó lenne előbb megint egy bizalmi viszonyt kialakítani a kutyával és csak aztán "kísérletezgetni" azzal, hogy el tudod-e venni előle az ételt.