Rosszul tanítom neki az ült?

Itthon gond nélkül megcsinálja, az utcán viszont ritkán, kb amikor kedve van. Illetve, lenyomom a hátsóját, akkor is, de az nem magától, és gyorsan is áll fel, mert nem akar ülve maradni.

Nos, türelmes ember vagyok, és tudom, hogy megtudja csinálni, mert már csomószor megcsinálta.

15 perc ment el, sikertelenül. Ott voltunk a járda szélénél, át akart menni a másik oldalra. Visszahúztam és mondtam neki, hogy ül, aztán magyaráztam is mutogatással vegyítve, hogy akkor megyünk át, ha leül. Negyedórán keresztül mondtam neki, hogy ül, paskoltam a hátsójánál, de csak topogott és nyüszögött egy kicsit, hogy nem akarja, de háromszor megkísérelt lelépni az útra ülés előzmény nélkül. Aztán elkezdett esni az eső és hazamentünk.

Amikor megcsinálja, mindig megdicsérem. Jutalomfalat a lakáson kívül nem érdekli, a fejsimit és dicsérő szavakat viszont szereti. Másik kutya imádja a jutalomfalatot, így neki minden ülésnél ment egy, aztán elég mondanom neki és leül, vele nincs gond, de a kérdésben szereplővel nem tudom, mit lehetne.

Nem fogom a fenekét letolni, amikor van időm, mert tudom, hogy tudja, és nem egyszer volt hiszti, aztán leült, de ő nagyon makacs. Nem fiatal kutya, már 5 éves, megjárt előttünk sok gazdát, de igazán egyik sem nevelte, valamelyik pedig eltörte a farkát, orvoshoz nem vitték a szeme miatt, egyik fogát ki kellett húzni, hátát behúzta, siminél egész teste remegett, amikor idekerült... tehát már mondhatni, jól van, haladunk a boldog kutyus felé, de ezzel a makacssággal nehéz.

Ha továbbra is ezt csinálom, lesz eredménye a türelmességnek, vagy mindig le kéne tolnom a fenekét? Úgy gondolom, hogyha magától megcsinálja utcán is, akkor az jobb, mintha letolnám, mert utána úgyis feláll, de inkább megkérdezem.