Gondolatok a Rottweilerekről?

Jó őrző védő, agressziv de jól kezelhető kutya

Gyerekek mellé semmiképpen nem ajánlatos

Én nem ismerek agresszív rotit. A kutyaiskolában van kettő. Egy kölyök (10 hónap körüli) és egy 2-3 éves. A felnőtt kutyával ráadásul úgy járnak, hogy egy apuka az 5-6 év körüli fiával, és nagyon ügyesek! Együtt csinálják a feladatokat. Okos, és valóban jól kezelhető, de a kutyaiskola mindenképpen ajánlott a megfelelő szocializáció miatt!

Hozzátenném zárójelben, hogy idáig több német juhászkutya ugrott össze, mint roti. Konkréta egy ilyen esetet sem tapasztaltam fél év alatt, amióta odajárok. :)

Nagyon jól nevelhető, igazi házőrző, lojális és szerethető volt. Mivel a kezdetektől mi neveltük, így soha nem bántott,támadot meg senkit.

Ha jól van megnevelve a kezdetektől akkor gyerek mellett is tartható.

Soha nem volt agresszív. Még a fülét is meghúzhattam, akkor se bántott.

Legjobb barátnőméknél Rottweiler van. Egy nagyra nőtt tündér, aki még mindig kiskutyának képzeli magát. Nincs egészen tisztában az erejével, ezért figyelni kell, mert például játék közben simán fellök. Egészen kicsi korától járt kutyasuliba pont azért, hogy az emberekhez és az állatokhoz is jól viszonyuljon. Sokan tartanak tőle, ha meglátják, de nagyon jól nevelték, egyáltalán nem agresszív, sétálni is normálisan lehet vele. Nagyon jó házőrző és korán jelez, ha közelít valaki, de ha a gazdájával megy a kapun belülre vagy a gazda engedi be az illetőt, nem kell tartani tőle.

Az egyik munkatársamnak is ilyen kutyusa van, hasonlókat szokott mesélni ő is. Sőt, egyszer elhozta családi napra és valóban nagyon kedves, barátságos, jó kutyus volt.

Úgyhogy, bár nem vagyok szakértő, de szerintem minden nevelés kérdése, ha rendesen foglalkoznak vele, akkor a Rottweiler egy csuda.

A nőstények általában nagyon jámbor természetűek... A hímek néha kicsit dominánsabbak mint a legtöbb kutyafajta. Persze ez egyén függő is, meg azért kapásból tudnék mondani 4-5 abszolút dominánsabb fajtát a 150+ kutyafajtából. Bár manapság leginkább a roti telepek örzésére alkalmas/használt szerintem nem annyira területörző ösztönei vannak, hanem a családjához nagyon nagyon kötődik... De tényleg nagyon.

Állandóan simizést vár a szeretteitől, állandóan.

Idegenekkel szemben tartózkodó, bizalmatlan, vagy akár agresszív.

A gyerekeket, kisebb állatokat azonban (ha nincs elrontva a gyerekkori szocializáció) ösztönösen védelmezi és nagyon türelmes velük...

Eredetileg mindenes kutya volt, marhapásztor, igavonó, nem elsősorban ÖV kutya.

Éppen ezért szerintem nem is annyira nagyon kiemelkedően jó ÖV-re.

Szerintem a legjobb "felhasználása" egy lightos, hobbi örző-védő kiképzés mellett, családi kutyaként tartani.

Cigány bünözők ellen például nagyon jó, ahol roti van, oda nem nagyon fognak bemenni...

Sok foglalkozást igényel, és amúgy nagyon okos kutya (az egyik legokosabb fajta, hivatalósan 8.-ik a 150+-ból), de az én tapasztalataim szerint szellemileg elég fáradékony.

Ha nem maximális szeretettel viszonyulunk hozzá, kikötjük órákra az udvarban, vagy nem foglalkozunk vele eleget, akkor könnyen veszélyessé válhat.

Nagyon sokat lehet vele sétálni, hosszútávú futást azonban nem bírja.

Szerintem nem kell kifejezetten tapasztaltnak lenni egy rotihoz, de kezdőknek inkább egy nyugodtabb habitusú, ivartalanított nőstény az ajánlott... Egy ilyen egyed kiválasztásában egy jó tenyésztő tud segíteni.

Én kinti-benti tartást ajánlok, a családja mellett a helye.

Egy ivaros kan rotim volt 12 éves koromtól 10 évig. Egy tündér volt, jobb szót nem tudok rá. Nagy, mamlasz plüssmaci, aki imádja a családját. Egyszer szeretnék majd még mindenképpen.

Viszont az igaz, hogy tudni kell határozottan és következetesen, de szeretettel nevelni, mert a fejedre nő. Jó kezekben egy hihetetlenül cuki kutya, maximálisan hűséges, nagyon lehet szeretni. Az is tény, hogy a szocializáció fontos nála, mert más kutyákkal hajlamos domináns lenni, bár nyilván van kivétel. A mienknek ez volt az egyetlen hibája, nem tűrt meg másik kutyát, csak szukát. Ezen szerintem azért az ivartalanítás és a kutyaiskola sokat tud segíteni, sajnos az én szüleim nem akartak ezzel foglalkozni anno.

Gyerekként kaptam a rotimat (nem gyereknek való tudom, de az ajándékozói nem voltak annyira képben a kutyákkal), ezáltal kb. nem is volt nevelve. Viszont ő így is borzasztóan okos, normális kutya lett. A családját imádja és bármit megtesz érte. Folyamatosan jön, hogy szeretgessük. 8 éve alatt csak a kötelezők miatt látta a doki, egyáltalán nem beteges.

Idegenekkel agresszív/nagyon védi a területét (gyerekkel szemben nem). Viszont ez az én hibám, nem a kutyáé. Megfelelő neveléssel ez kiküszöbölhető. Illetve az ittas embereket rosszul tűri.

Szerintem kiváló családi kutya, de a szocializációra nagy hangsúlyt kell fektetni/kutyaiskola sem árt. Illetve, szerintem a roti egy olyan fajta, amit semmiképp sem szabad szaporítóktól venni (Egyáltalán nem szabadna ilyen helyen állatot venni, de ez már más téma.): a legtöbb szapis roti előbb-utóbb diszpláziás lesz, ami nem egy vidám betegség.