Amelyik kutyának mindent szabad, az nem boldog kutya?

Ha a kutyának mindent megengedsz, kezdve attól, hogy mindenhová felmehet a lakásban, beleehet az emberek kajájába, ne menjen vissza, ha szólsz neki, konfliktusba keveredjen más kutyákkal, és egyáltalán ne fogadjon Neked szót, akkor azonnal ő lesz a falkavezér. És ez a kutyának nagyon nagy teher.

Azt fogja "gondolni", hogy ő felelős érted, meg akar Téged védeni, ha elmész otthonról, akkor sír utánad.

Te vagy a gazdája, és éreznie kell, hogy nem az van mindig, amit ő akar.

Olvasd el Jan Fennel: Kutyapszihológia című könyvét, abból mindent megtanulsz, hogy hogyan legyél jó gazdi, és boldog, kiegyyensúlyozott kutyád legyen:)

Egy kutya a természetben (ha élne ilyen) nagyon szigorú szabályokhoz alkalmazkodik, pontosan tudja hol a helye a falkában, mikor mit kell tennie, kihez hogyan kell viszonyulnia. Nekik ez adja a biztonságot, az ő fajfejlődésük során a falka mindig előrébb való volt az egyednél. A falka akkor van biztonságban, ha szilárdak a viszonyok, mindenki ért mindent, és mindenről a vezér dönt. Ha ez nincs így, akkor nem értik hogyan kellene viselkedni.

Arról nem beszélve, hogy amelyik kutyának mindent szabad, annak tulajdonképpen semmit sem szabad. Nem tudod elengedni a pórázról, mert elmegy, stb.

Szerinted melyik a boldogabb kutya? Amelyik nem hord pórázt, mindenhova elkíséri a gazdit, a gazdi edig megbízik benne, és kint tudja hagyni nyugalommal a bolt előtt vagy bárhol, vagy amelyik egy póráz végéről akarna játszani, amelyiket nem lehet sehova elvinni, mert nem tud viselkedni?