Miért jobb egy tenyésztő, mint egy szaporító?

Igen, valóban nem fekete vagy fehér. Vannak olyan szaporítók, akik tényleg törődnek a kutyáikkal és odafigyelnek, hogy jó helyre kerüljenek, DE a hozzá nem értés miatt születhetnek beteges kutyáik és ennek a végtelenül nagy erkölcstelenségét csak akkor érted meg és érzed át, ha már láttad és végignézted az ilyen kutya és a gazdáik szenvedését. És vannak az igazi alja szaporítók,(legyen akár törzskönyves is), akik embertelen körülmények között tartják a kutyáikat és annak ellenére, hogy tudod, ez nem helyes, ennek is az erkölcsi súlyát akkor érzed át, ha már láttál élőben ilyen helyet és végignézted az ilyen helyről kikerült, menthetetlen kutyák elaltatását, és megpróbáltál rehabilitálni testileg és lelkileg sérül kutyákat.

Tudom, hogy úgysem fogod megtenni, de javaslom, hogy vállalj önkéntes munkát valamelyik állatmentő szervezetnél, hogy élőben és a maga borzalmas valóságában szembesülj a szaporítással és annak az eredményével és utána valószínűleg te sem fogsz különbséget tenni jó és rossz szaporító között.

"nem kell feltétlenül elítélni egy olyan embert akinek mondjuk csak szaporítós kutyára telik"

Azt hiszem ennél hipokratább kijelentés nem létezik állattartás témában manapság.

1. Ha csak szaporítós kutyára telik, akkor mit fog kezdeni az esetlegesen később felmerült orvosi költségekkel?

2. Ha nem telik tenyésztett kutyára, akkor csaknem ingyen kaphat mentettet, csak ugye akkor nem lehet az ismerősök között felvágni, hogy az én kutyám "fajtiszta" amstaff, francia bulldog stb...

3. Ha valaki mégis ragaszkodik egy adott fajtához, akkor megkereshet fajtamentőket, ahol lásd 2. pont vagy megkereshet tenyésztőket, akik sok esetben adnak ki olcsóbban, akár ingyenesen kutyákat különféle okokból.

Fajtamentőket hagyjuk inkább. Sokuk nagyon magas lovon ül. Érdekes feltételeket szabnak és válogatnak, aztán meg sírnak, hogy fullon vannak. Illetve az odakerülő kutyák többsége nem fiatal és problémás. Nagyon nem ugyan az a szint, mint egy vásárolt kutya. Ha nem is felvágni akar a kutyával, csak szimplán tudni, hogy milyen lesz a kutya jelleme, mérete, akkor nem fog menhelyről kutyát kihozni. A menhely szép dolog, de sokszor lutri. Kölyök esetében biztosan.

A világ még mindig nem fekete és fehér. Vannak becsületes szaporítók és szemétláda tenyésztők is. Utóbbiakról egyre több ronda dolog derül, szóval mindenki döntse el maga, hogy honnan szeretne kutyát. Szűrése szapis kutyának nem lesz, de bármelyik kutya lehet beteg. Ismerek tenyésztős kutyát (tacskó), akire több száz ezret költöttek és sajnos mégse tudták megmenteni. Ugyanezen családnak az előző, szapis tacskója 13 évig élt.

Arról nem is beszélve, hogy ha egy a standardtól eltérő, szinte keveréknek tűnő kutya is kaphat törzskönyvet, akkor mit is nevezünk minőségnek.

(Menhelyi és vásárolt kutyáim is vannak)

Egy normális tenyésztőnek (persze sajnos belőlük is van aki nem az) az a legfontosabb, hogy egészséges legyen az alom. A törzskönyvben szerepelnek a kutya felmenői, a tenyésztőnek önös érdeke is, hogy minnél "jobb minőségű" kutyákat "állítson elő". Különben eláshatja magát a tenyésztők körében.

A féreghajtó és oltás meglétét pedig nem elhinni kell, hanem benne kell, hogy legyen az oltási könyvben az állatorvosi pecséttel együtt. Chipnek is kell már benne lennie tulajdonosváltáskor és persze szerződés is kell, ami alapján tudod bizonyítani, hogy tiéd a kutya (semmi más nem igazol tulajdonjogot).

#9 Hadd reagálja a kommentedre.(anélkül, hogy vitát akarnék generálni)

"Fajtamentőket hagyjuk inkább. Sokuk nagyon magas lovon ül. Érdekes feltételeket szabnak és válogatnak, aztán meg sírnak, hogy fullon vannak."

Valóban igazad van, kemény feltételeket szabnak. És ennek az az oka, hogy nem akarják, hogy mindenki meggondolatlanul és olcsó pénzért kutyához jusson tőlük. De hogyha belegondolsz, hogy a feltételeik ugyanazok, amiket egy felelős állattartónak mielőtt kutyát beszerez szintén át kéne gondolnia, akkor szerintem teljesen jogos. Így talán kevesebb állatmenhelyre lenne szükség. Nem kell és nem való mindenkinek kutya, csak sajnos ezt nem mindenki látja be - helyettük teszik meg ezek a szervezetek.

" Illetve az odakerülő kutyák többsége nem fiatal és problémás."- valóban. Nagyrészt ezért kerülnek oda. Nem is kell mindenkinek kölyökkutyával kezdeni, problémás kutyát viszont csak akkor adnak ki, ha meggyőződtek róla, hogy olyan gazdához kerül, aki ezzel meg tud birkózni. Egyébként vannak náluk kölykök is, de azokra nagy a kereslet és valóban nem úgy megy, mint a szaporítónál, hogy valaki elhatározza, hogy most aztán neki kutya kell és lesz szapis azonnal, hanem várni kell rá. Aki TÉNYLEG kutyát akar, ezt megteszi.

" Ha nem is felvágni akar a kutyával, csak szimplán tudni, hogy milyen lesz a kutya jelleme, mérete, akkor nem fog menhelyről kutyát kihozni."

Pont ezt nem kapja meg egy szaporítós kutyától, sőt, hogy igazságos legyek egy tenyésztett kutyától sem, hiszen egy kutya jelleme egyéni kérdés. Egy almon belül is vannak nagyon eltérő jellemű állatok, egy komoly tenyésztő viszont, az alommal eltöltött 8-12 hét minőségi foglalkozás után, jó eséllyel tud megfelelő kutyát ajánlani. Egy szaporítótól ilyet ne is remélj. Innentől kezdve, pedig okafogyott dolog különbséget tenni szaporított vagy menhelyi kutya között.

"A menhely szép dolog, de sokszor lutri. Kölyök esetében biztosan." lásd fent.

" Ismerek tenyésztős kutyát (tacskó), akire több száz ezret költöttek és sajnos mégse tudták megmenteni. Ugyanezen családnak az előző, szapis tacskója 13 évig élt."

Igen, ilyen történetet mindenki ismer. Meg az ellenkezőjét is, csak ugye az a kérdés, hogy ki melyik álláspont mellett érvel.

Bár ezzel talán még valahol egyet is tudok érteni, csak azt felejted el, hogy a kutyaüzlet a kereslet miatt, az utóbbi kb 10 évben lett ilyen felkapott. Arányaiban sokkal több kutya születik, egyre több "rossz" egyed szaporodik tovább. Ezzel azt akarom mondani, hogy 10-20 évvel ezelőtt sokkal kisebb kockázatot jelentett szaporított kutyát venni, mert nem volt ilyen arányú genetikai halmozódás, így a potenciálisan beteg egyedek száma sem volt ilyen magas, mint most.

Nekem van tapasztalatom egy bizonyos fajtamentéssel. Konkrétan lehetetlen volt meglátogatni a kiszemelt kutyát, mert az ideiglenes befogadója valahogy sosem ért rá, mindig volt valami kifogás. Emellett nem adnak örökbe nagytestű kutya, kisgyerek mellé és a macskát is kifogásolják. Szóval én ezt meguntam, jót akartam, hogy örökbefogadok, de ennyi feltételt szabni, majd még egy hónapig szórakozni a látogatáson, aztán még ezután el is jöttek volna lecsekkolni a lakást, már soknak éreztem. Nekem mindegy, vettem azóta egy kölyköt, csak ne siránkozzanak, hogy teltház van.

Örökbefogadási szerződéssel, ivartalanítással, bizonyos fokú költségtérítéssel stb. teljesen egyetértek, de azért van egy határ. Mostani kutyámat (fajta jellegű) 10 éve menhelyről hoztam ki, kemény 1500 forintért, oltási könyvvel, minden szerződés nélkül. Ivartalanítottam, szuper élete van egy cica és 2 másik kutya társaságában. A szerződéssel is teljesen egyetértek, de hogy egy ilyen procedúra legyen csupán a kutya látogatása, miközben nekik segítenék a kutya örökbefogadásával, elég vicces.

Persze ez csak egy bizonyos fajtamentés, lehetnek kivételek, de ahogy hallom a többi is hasonló.

Ha túllépünk a szaporítótelepek borzalmain és csak azt nézzük, hogy miben más a szomszéd kertjében született alom, amit nagy szeretettel, gondos odafigyeléssel nevelt, állatorvosi ellenőrzéssel, megfelelő oltásokkal, féreghajtással, akár még törzskönyves szülőkkel rendelkező alom egy tenyésztő almától, akkor szeretném leírni az én kutyám történetét példaképpen.

- az én kutyám szülei és azok felmenői 7 generációig szűrtek csípő és könyökízületi diszpláziára, illetve a fajtára jellemző genetikai betegségekre, ennek a papírjait a tenyésztő megmutatta és szerződésben garanciát vállalt, hogy az általam vásárolt kölyöknek nem lesz ilyen betegsége, ha mégis előjönne szerződés kötelezi a vételár megtérítésére. Emellett kötelez rá, hogy 1-2 éves kora között vigyem el a kutyám diszpláziaszűrésre, aminek a költségét ő állja.

- a kutyám szülei tenyészszemlén megfeleltek, ösztönvizsgát tettek, ez alapján garanciát vállal, hogy a megvásárolt kölyök megfelel a fajtastandarban foglalt külső és jellembeli tulajdonságoknak is

- a kölykök 6 hetesen Eric Kersting módszere alapján karakterteszten esnek át, ez alapján választ nekik gazdát

- az elválasztás után minőségi starter táppal eteti a kölyköket

- az alap orvosi kötelezettségek mellett (oltás, chip, féreghajtás) 6-8 hetes korban egy átfogó állatorvosi kivizsgáláson esnek át (szív és hasi ultrahang), ezek alapján garanciát vállal, hogy a kölykök egészségesen kerülnek új otthonukba

- a tenyésztő 8-12 hetes korukig foglalkozik a kölykökkel, szocializálja, szobatisztaságra szoktatja, alap dolgokra tanítgatja

- egyeztetés alapján ingyenes panzióztatást vállal, ha a kutyát nyaralás/külföldi munka miatt nem tudnám elhelyezni

- ha bármilyen ok miatt nem tudom megtartani a kutyát a szerződés kötelezi, hogy a vételár feléért visszavásárolja tőlem

- bármilyen fellépő genetikai vagy később jelentkező veleszületett betegség esetén vagy megtéríti a teljes vételárat és fizeti a további orvosi költségeket vagy visszaveszi a kutyát, vállalja a további ellátását és egy új kutyát ad teljesen ingyen.

- folyamatosan kapcsolatban marad a gazdikkal, szükség esetén bármiben segít, ami kezdő kutyásként nekem hatalmas segítség volt, ő volt az, akit éjszaka is felhívhattam, hogy a kutya visszaöklendezett egy kis habos, sárgás nyálat, megnyugtatott, hogy ezzel még ne rohanjak kórházba és egyáltalán nem haragudott, amiért ilyen aprósággal zavartam éjjel.

- ha esetleg egy alom mégsem sikerül tökéletesre, akkor azzal a párosítással nem kísérletezik tovább, szereti és odafigyel a kutyáira, 3-nál több alma egy szukájának sincs, utána ivartalanítja őket.

Persze tenyésztő és tenyésztő között is van különbség, én úgy gondolom, nekünk sikerült kifogni egy igazán jót, ami sokban szerencsének is köszönhető, nemcsak alapos tájékozódásnak, de én a kiállítások, meg a szülők, papírok megnézése mellett rengeteget beszélgettem a tenyésztővel, olyanokkal, akik tőle vettek kutyát és szerencsére nem csak hangzatos vevőcsalogató volt, hogy tényleg törődik a tőle származó kutyákkal és az egész fajtával.

Az összes kutyájával tett munkavizsgát, rengeteg kiállításon vett velük részt mielőtt lehozott velük almot, és ha ennek a felkészítését, nevezési árait hozzáadjuk az egészségügyi költségeihez (szülők szűrései, kölykök szűrései, oltásai, kivizsgálása, táplálása) igazából egyáltalán nem adja drágán a kutyáit, alig nyer rajtuk valamennyit, szóval az ő esetében egyáltalán nem mondanám, hogy haszonszerzés a cél, inkább csak egy végtelenül kutya- és fajtabolond nem kicsit költséges hobbija.

És hogy a kérdésre válaszoljak ezek alapján, ezeket a garanciákat egy szaporító legyen bármilyen rendes sosem tudja vállalni, egyszerűen azért sem, mert 8-10 kiskutya esetében ezek iszonyú költségek és egy nem tk-s kutyáért ezeknek a költségét senkitől sem tudná elkérni. Szóval én azt mondom, hogy itt nem a tenyésztők nagyobb pénzigényét fizeted meg, hanem amit ráfordít a kutyára, és jó esetben azokkal a brutál magas összegekkel, amiket kifizetünk egy tk-s kutyáért, azzal nem a tenyésztők zsebét tömjük meg, hanem a kölyök egészségi garanciáját és a tenyésztő segítéségét, tapasztalatait. Szerintem ha ezek nincsenek meg, a tk önmagában alig ér valamit.