Rombol a lakásban a kutyám. Mit tegyek?
Az ivartalanítás nem igazán megoldás erre, a sorok közt olvasva szerintem van ebben némi tisztázatlan birtok viszony is, serdülő, és feszegeti a határait.
Ilyen téren talán(!) lehet elérni némi javulást, de az a helyzet, hogy ha ennyire szélsőségesen energikus, akkor egész egyszerűen ő egy rossz választás volt egy albérleti lakásba.
Van ilyen. Nem minden kutya alkalmas erre.
Vannak olyan kifáraszthatatlan kutyák, hogy az egyetlen élhető élet számukra, hogy aránylag normálisan együtt tudjanak élni az emberekkel, ha aktív sportolót vagy munkakutyát képeznek ki belőlük.
Hogy zárod be a kennelbe? Ha nyitva hagynád az ajtót, kijönne? :)
Mert ha igen, akkor alapból rosszul van bezárva. (Merthogy ennek ugyanúgy megvan a maga menete, hogy lehet bezárni, mint annak is, milyen pszichés állapotban lehet egyedül hagyni otthon.
Lehet, hogy klasszikus szep.szor. is van a dologban, kontrollálni akarja a kontrollálhatatlan helyzeteket, és ez frusztrálja.
Dominancia viszonyokra, szeparációs szorongásra keress rá.
Bezárni meg úgy lehet egy kutyát, ha előtte pszichésen felfogta, és elfogadta a korlátokat.
Nincs más lehetőség. Ha úgy zárod be, hogy nem fogadta el, tehát nem fekszik le hanem ki akar jönni, akkor az isten nem állítja meg , hogy szét ne szedje a kennelt. Ez normális.
4-es
Ha nem zárom be az ajtót kijönne, sőt.. Be sem megy magátol csak nagyon ritkán. Tart tőle mert párszor ugye bezártam és fél, hogy megint befogom és elmegyek itthonról. Az ajtaját jól zárom be, valószínűleg egy masszívabb kennel lesz a megoldás, de nem csak ennyi. Valahogy meg kell vele szerettessem. Biztos hogy a nevelését sem csinálom jól, nem vagyok túl határozott, ami a kutyanevelés szempontjából nem túl sikeres. A panzióban soha nem rosszalkodik a kennelben. Mikor ott van, ő olyankor oda van bezárva estére és nem szabadulna, jól viselkedik. Viszont itthon nem tudja megszokni. Nyilván a panzióba értenek a kutyaneveléshez, de itthon ha bezárom és itthon vagyok is ugat benne és próbál kiszabadulni. Ha rászolok pár percig abbahagyja, de utána előről kezdi. Sokáig pedig nem tudom bennthagyni mert a szomszédokat zavarja az ugatás, illetve nekem sem kellemes hallgatni az ugatását folyamatosan. Hogyan lehetne rászokatni hogy szeresse a kennelt?
Oszt hogyan mivel próbáltátok megoldani? Mert eddig csak annyit írtál, hogy nyaff-nyaff rombol a kutya. Arra meg nem lehet sok okosat mondani.
A többi kutyásból kiindulva:
1. Nagyon energikus kutyát nem elég csak mozgatni. FELADAT kell neki. Onnantól kezdve, hogy séta közben kértek tőle feladatokat jutiért, játékért cserébe, odáig, hogy ha az orvos rámondja az áment, eljárni vele agility-zni vagy valami hasonló. Az emberek nagy többsége nem azért tanít trükköket a kutyának, mert cirkuszi kutyát szeretne, hanem mert így fárad kezelhetőre a kutya.
Ha ezt sikerül rendezni, akkor várhatóan jobb lesz a helyzet.
2. Szepi szomi
A szeparációs szorongás az gyakorlatilag annyit tesz, hogy a kutya nem bízik meg abban, hogy visszajöttök. És ezt a szorongást rombolás formájában vezeti le. Ezt viszont a nulláról kezdve kell lezongorázni vele:
- "marad!" helyes tanítása: NEM behívod a kutyát, hanem visszamégy érte. Így nem azt várja, hogy mikor rongyolhat végre utánad.
- pillanatokra (aztán lehet majd bővíteni) ott hagyni: a másik szobában, a házban stb. és nem csinálni nagy ügyet belőle
- ha túl izgatott, amikor vissza/hazajöttök, ignorálni, amíg le nem nyugszik a tökbe
- az indulási rituálétokat megtörni
- egyéb impulzus kontroll problémákat megoldani: hagyd/ételmegtagadás, kérem/csereberélős játék, félelmetes dolgok, ugatni- kergetnivaló dolgok stb.
És a 7-es 8-as kommentedre reagálva még:
- a kennel felejtős! Azt a foscht arra találták ki, hogy az ön- és közveszélyes kölyökkutyákat arra az 1-2 órára, amíg távol van a gazdi biztonságban legyen. NEM arra, hogy 8+ óráig benne tartsd a kutyád. Se arra, hogy szőnyeg alá söpörd a problémáidat.
- arról nem is beszélve, hogy amilyen és amennyi rossz élménye volt a kutyának, most már azt is jutalmazni kellene, ha nyugodtan néz arra a szarra... messzebbről kell indulni, mint gondolnád és lassabban haladni. "Huss és pöcc" megoldás nincs. (És azzal, hogy beleerőlteted a kutyát abba foschba csak a bizalmát rombolod)
- "Biztos hogy a nevelését sem csinálom jól, nem vagyok túl határozott" Nem szadizni kell a kutyát, hanem tudni a dörgést. Minél több mindent írsz, annál biztosabb vagyok benne, hogy alapvető dolgok hiányoznak nálad.
- "Ha kutyaiskolába vinném az segítene rajtunk?" Vagy igen vagy nem. Hatalmas a szórás minőségben, ahhoz is szaktudás kell, hogy olyan oktatót válasszatok, aki nem rontja el a kutyát/benneteket. Agyi fárasztáshoz az ül-fekszik-trükktanulás biztosan jó. A rombolást én egyedi foglalkozásnak mondanám háznál, mert LÁTNI kell, hogy mit csesztek el és HELYBEN korrigálni.
Dolgozni kellene vele, megfelelően lefárasztani. Erre a célra a labdázás meg kutyafuttató nulla. Sportolj vele aktívan!
A szobakennelbe szoktatni kell! Az nem úgy megy, hogy berakod és rácsukod az ajtót!
Nincs szep szorongása? Ha igen, a neveléssel is gondok vannak!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!