Venni kutyát vagy (még) nem?

Ekkora lakásba nem vennék második kutyát, főleg, ha a csivivel sem tudtok bánni. Mihez kezdtek, ha az új bungyulinak is nekimegy? Öregkorára utcára teszitek, mert jajk harap? Egy akkora lakásban hogy csukjátok őket külön, hogy ne legyen egyiknek sem szenvedés?

Én nem vinnék másik kutyát, amíg a csivi él.

Amíg az öreg csivava él, én sem hoznák másik kutyát. Egy öreg kutyának egy új négylábú családtag megjelenése traumát okozhat, és ha már így is elég kezelhetetlen, akkor az új kutya érkezése után még rosszabb lesz. Agresszíven is viselkedhet az új kutyával, és akkor hogyan zárjátok külön a kutyákat abban a pici lakásban? Egy ilyen kutyatorzsalkodás közben pedig a kisgyerek is megsérülhet, ha a közelükben tartózkodik.

Nekem is van egy idős, 13 éves kutyám, ő nagyon békés természet, de én mégis úgy döntöttem, hogy nem stresszelem egy új kutyával. Hadd legyen békés öregkora, és hadd legyen ő az elsőszámú kedvenc, amíg él.

Ne vegyetek kutyát! Semmiképpen!

Látszik, hogy lövésetek nincs a kutyatartásról/nevelésről, hiszencsóri csivi is idegbetegeskedik mellettetek. Több dolog van, ami miatt nem tanácsolom:

1. Terriert normális tenyésztő nem fog nektek gyerek mellé eladni, mert tisztában van a fajta igényeivel, amit ti nem fogtok tudni kielégíteni. Így marad az óccószapi, ahonnan megint egy ideggyenge szart tudtok majd elhozni

2. Egy kölyökkutyával van az első időben annyi macera, mint egy kisgyerekkel. Nem hinném, h erre a két éves gyereketek mellett lenne idő/kapacitás

3. Egy terrier makacs, intelligens, elképesztően energikus. Nektek ez sok lenne, látom az írásodon.

Ha választotok bármilyet, akkor ilyen kis semmitevaló fehér szőrgombócot érdemes (máltai, bichon stb... társasági kutyák), azt beteszed a sarokba, ott marad.