3 hónapos korában került hozzám egy csivava fiú. Első 1,5 hetben nagyon ügyesen, szépen jött velem sétálni de az elmúlt 4-5 napban le ül a kapu elé (jobbik esetben) és húz vissza, vagy pedig sír. Mi történt vele?

Nyílván fél, főleg a történtek után.

Ne hagyd hisztizni, határozottan irányítsd ha kell rántsd meg erélyesen a pórázt. Ha elindul jutalmazd/dícsérd és játsz vele (labdázzatok vagy akármi mást ami pozitív élmény neki).

Fél.

Nem megoldás, hogy elkerülitek a többi kutyát. A csivava is kutya, szocializálni, nevelni kell, hozzászoktatni más kutyákhoz, helyzetekhez, stb.

Érdemes lenne elkezdeni egy kutyaovit, vannak olyan helyek, ahol külön csoport van a kistermetű kutyáknak, ilyet keress.

Az alaphelyzet az, hogy nem ő dönti el, hogy mentek-e sétálni vagy sem. Durván fogalmazva.

Ha a félelmét látva kerülöd a "félelmetes" helyzeteket, akkor csak erősíted benne, hogy bizony jogos az ő félelme. Így hamar meg fog tanulni irányítani téged, ami nem célszerű akkor sem, ha egy csivaváról beszélünk. Az is kutya!

Vidd kutyaoviba, tanuljátok meg ennek a helyzetnek a kezelését, utána vidd sok helyre, kutyák, emberek közé. Magyarán szocializáld! Első lépés a kutyaovi.

Azért van baj... (Egyeskét azért megnézném, ahogy egy félős komondort rángat.)

Kérdező! Ne haragudj, de rém rosszul kezeled a helyzetet.

Kezdjük ott, hogy egy egészséges lelki világú kutyának hasonlóak az igényei, mint az embernek: minden nap menjen ki a házból, mozogjon/sportoljon, éljék új élmények, találkozzon a barátaival, néha új barátokat szerezzen stb. Nem kell mindenkivel puszipajtásnak lenni - sőt, ez teljesen irreális elvárás - de kulturáltan, balhé, hiszti és cidri nélkül kell viselkedni, finoman kifejteni, ha nem akar ismerkedni stb.

Tehát nem természetes és abszolút nem jó irány, hogy a kutyád fél lent - ez nem "tipus" kérdése, hanem egy kezelendő PROBLÉMA.

Folytassuk azzal, hogy teljes mértékben természetellenes, ha egy fajtársa láttán maga alá vizel félelmében. Ez is egy kezelendő PROBLÉMA.

Az meg csak a hab a tortán, hogy még a helyet is kerülitek.

Az van, hogy ezek olyan helyzetek, ingerek, amelyekkel MINDEN NAP találkozik a kutyád. Értem én, hogy nem szeretnéd, hogy féljen, de így egy folyamatos stresszben élő, mindentől rettegő kutyát fogsz nevelni (amivel még az életét is megrövidíted. Itt tételesen elmagyarázzák: https://www.youtube.com/watch?v=Rof1l2HMC7c ). Kettőtök közül azért vagy TE a gazdi, mert te összetetted a gondolkodásod: látod hová vezet ez és meg tudod tanítani arra, hogy ezeket az ingereket máshogy is lehet kezelni. Mert hogy lehet :)

Kellene nektek egy normális, pozitív megerősítéssel dolgozó tréner + egy szuper kutyaovi, ahol nem csak ráhagyják a kutyákat, hanem odafigyelnek, segítenek, korrigálnak, ha kell. A többi kérdezővel ellentétben nem ajánlom, hogy otthon barkácsolj ezzel, egyértelmű a leírásból, hogy nem veszed észre a kutya kisebb jelzéseit, csak a nagyon nyilvánvalóakat (pl. behúzza a satuféket), így minden jó szándék ellenére könnyen ronthatsz a helyzeten. Szóval ez egy olyan dolog, amit tanulni kellene.

a 6-os és a 8-as hozzászóló nem ugyanaz a személy.

Én a 8-as vagyok, csak egyetértek 6-ossal. Problémád van, ami zavar és nem tudod megoldani, ezért jöttél ide. Az állatorvosnak nem az a dolga, hogy viselkedésbeli problémákat orvosoljon, arra van a kutyasuli, kutyatréner. Neked ez kell.