Ivartalanitás, előnyök-hátrányok?

Szuka kutyák ivartalanítása

Miért ivartalaníttassam a kutyámat?

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is részét képezi a felelős kutyatartásnak . Mind állatorvosi, mind állatvédelmi szempontból számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett. Hogy tisztán láthasson ebben a kérdésben, a következőkben megpróbálunk átfogó tájékoztatást nyújtani magáról a beavatkozásról, illetve annak következményeiről.

Milyen előnyökkel járhat az ivartalanítás?

* A tüzelés és a vele járó kellemetlenségek megszűnnek

* Megelőzhető a nem kívánt vemhesség , ugyanis ez még a legnagyobb odafigyelés mellett is bekövetkezhet, és a születendő kiskutyák elhelyezése rendszerint komoly problémát jelent

* A méh gyulladásos és daganatos betegségei megelőzhetőek

* Az emlődaganat kialakulásának kockázata nagymértékben csökkenthető a kutya fiatal korban történő ivartalanításával.

És milyen hátrányai lehetnek a beavatkozásnak?

A legtöbb feltételezett hátrány rendszerint nem hozható összefüggésbe az ivartalanítással. Leggyakrabban az elhízást, a lustaságot, az állat egyéniségének, játékosságának elvesztését említik, mint a műtét negatív következményeit. Ezek közül is az elhízás kerül leggyakrabban szóba. Az elhízás a túlzott tápanyagfelvétel következménye . Így az eleség mennyiségének csökkentésével, vagy összetételének megváltoztatásával előzhető meg, mind az ivartalanított, mind a nem ivartalanított kutyák esetén.

Az ivartalanítás a kutya személyiségét, elevenségét, intelligenciáját nem változtatja meg.

Milyen kockázatai lehetnek az operációnak?

A nőstény kutyák ivartalanítása viszonylag nagy műtétnek mondható, mivel a hasüreg megnyitásával jár. Így csak teljes altatásban végezhető el. Ennek ellenére a modern altatószerek és korszerű berendezések használatával a komplikációk valószínűsége nagyon alacsony.

Hogyan zajlik ez a beavatkozás?

Ha rászánja magát az operációra, kérjük telefonáljon nekünk, hogy megbeszélhessük a műtét időpontját.

Az altatás előtt 12 órával már ne kapjon a kutya enni, és 6 órával előtte már inni sem. Amikor megérkeznek rendelőnkbe, a kutyát megvizsgáljuk, hogy teljesen egészséges-e. Ha minden rendben van, megkapja az altató injekcióját. Általában 5-10 perc alatt alszanak el ennek hatására a kutyák.

Minden műtétnél vénakatétert helyezünk be a kutya egyik első lábába. Ez egy néhány centiméteres hajlékony cső, amit egy tűszúrással juttatunk be a vénába. Ez azért fontos, hogy a műtét alatt szükség esetén gyógyszereket illetve infúziót adhassunk.

A műtét során egy néhány centiméteres hosszanti metszést készítünk a has középvonalában, a köldöktől hátrafelé. Ezen keresztül távolítjuk el a petefészkeket . Végül a vágást három rétegben összevarrjuk . A bőrben lévő varratokat nyolc nap elteltével el kell távolítani, a belső varratok önmaguktól felszívódnak.

Mire kell számítanom a műtét után?

Amire a kutya teljes ébredéséig oda kell figyelnie:

* Száraz, meleg helyen legyen.

* Fontos, hogy a padlón helyezze el, nehogy leessen a fotelből, ágyról ébredezés közben.

* Ne legyen előtte víz vagy eleség a félrenyelés kockázata miatt.

Amire a kutya tejes ébredéséig számíthat:

* Nyüszögés

* Remegés, nyálzás

* Enyhe hányás, öklendezés

* Támolygás, elesés

Ezek a tünetek mind az altatószer hatására alakulnak ki, a nyüszögés inkább az ijedtség jele, semmint a fájdalomé.

Amire a varratszedésig oda kell figyelnie:

* Mivel az ivartalanítás egy hasi műtét, a bélsárürítés közbeni erőlködés fájdalmas lehet a kutya számára. Így célszerű a székletet lágyító eleségek adása. Semmiképpen sem javasolt a csont etetése a varratszedésig!

* A seb lehetőség szerint ne szennyeződjön. Naponta egyszer-kétszer tanácsos higított betadine oldattal lemosni a sebet és környékét.

* Nagyon fontos, hogy a kutya ne nyalogassa a sebet. Ennek elkerülésére gyakran szükséges védőgallért tenni a kutyára. Ne ijedjen meg, ha a gallér kezdetben zavarja a kutyát, szinte mindegyikük egy-két napon belül megszokja.

Amire a varratszedésig számíthat:

* A műtétet követő napon még bágyadtság, étvágytalanság előfordulhat. Amennyiben ez nem múlik el, kérjük telefonáljon, hogy megbeszélhessük a további teendőket.

* A műtéttel egyidőben egy 24 órás hatású fájdalomcsillapítót adunk a kutyának. Szükséges lehet még két-három napig folytatni a fájdalomcsillapítók adagolását.

Azt hallottam, hogy a kutyának életében legalább egyszer szülnie kell. Igaz ez?

Ez a tévhit még mindig nagyon elterjedt a kutyatartók között. Az igazság az, hogy semmi sem indokolja, hogy az ivartalanítás előtt szüljön a kutyája. Sőt, inkább felelőtlenség lenne, mind az ön kutyájára, mind pedig a születendő kiskutyákra nézve. Ugyanis a vemhesség illetve az ellés során számos komplikáció léphet fel, amik az anyakutya életét is veszélyeztethetik, és a kiskutyák elajándékozása sem könnyű.

Kan kutyák ivartalanítása

Miért ivartalaníttassam a kutyámat?

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is részét képezi a felelős kutyatartásnak . Mind állatorvosi, mind állatvédelmi szempontból számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett. Hogy tisztán láthasson ebben a kérdésben, a következőkben megpróbálunk átfogó tájékoztatást nyújtani magáról a beavatkozásról, illetve annak következményeiről.

Milyen előnyökkel jár a kan kutyák ivartalanítása?

* Az ivartalanítással nagyban csökkenthető az idős kan kutyákban viszonylag gyakran kialakuló prosztata daganatok és prosztata megnagyobbodás kialakulásának esélye.

* Csökken a nemi hormon termeléssel összefüggő kórképek, például a végbéldaganatok kialakulásának valószínűsége.

* A heredaganat kialakulása megelőzhető.

* Megszűnik a szukák tüzelésével összefüggő kóborlás és az ebből adódó veszélyhelyzetek, kellemetlenségek.

* Csökken a kanokkal szembeni agresszió, illetve az ivartalanított kan kutyát rendszerint más kanok sem támadják meg, mivel nem érzik az ivari szagot, így nem tekintik riválisnak.

És milyen hátrányai lehetnek a beavatkozásnak?

A legtöbb feltételezett hátrány rendszerint nem hozható összefüggésbe az ivartalanítással. Leggyakrabban az elhízást, a lustaságot, az állat egyéniségének, játékosságának elvesztését említik, mint a műtét negatív következményeit. Ezek közül is az elhízás kerül leggyakrabban szóba. Az elhízás a túlzott tápanyagfelvétel következménye . Így az eleség mennyiségének csökkentésével, vagy összetételének megváltoztatásával előzhető meg, mind az ivartalanított, mind a nem ivartalanított kutyák esetén.

Az ivartalanítás a kutya személyiségét, elevenségét, intelligenciáját nem változtatja meg.

Mikor célszerű elvégeztetni a beavatkozást?

A fiatalkori ivartalanításnak a kutatások eredményei szerint nincs negatív hatása a kutya fejlődésére. Így célszerű a műtétet 6-8 hónapos korban elvégeztetni, hogy az ivaréréssel összefüggésbe hozható viselkedésváltozások (kanok iránti agresszió, kóborlás) ne váljanak rossz szokássá.

Milyen kockázatai lehetnek az operációnak?

Az ivartalanítás csak teljes altatásban végezhető el. Az ebből adódó kockázat nagy mértékben csökkenthető a modern altatószerek alkalmazásával, illetve a műtét során a kutya gépi monitorozásával. Rendelőnkben minden műtét alatt egy speciális állatorvosi őrző segítségével követjük nyomon páciensünk fő életfunkcióit, légzésszámát, pulzusszámát, testhőmérsékletét, vérének oxigéntelítettségét, illetve szívének működését egy EKG görbe mutatja.

Hogyan zajlik ez a beavatkozás?

Ha rászánja magát az operációra, kérjük telefonáljon nekünk, hogy megbeszélhessük a műtét időpontját. Az altatás előtt 12 órával már ne kapjon a kutya enni, és 6 órával előtte már inni sem. Amikor megérkeznek rendelőnkbe, a kutyát megvizsgáljuk, hogy teljesen egészséges-e. Ha minden rendben van, megkapja az altató injekciót. Általában 5-10 perc alatt alszanak el ennek hatására a kutyák.

Minden műtétnél vénakatétert helyezünk be a kutya egyik első lábába. Ez egy néhány centiméteres hajlékony cső, amit egy tűszúrással juttatunk be a vénába. Ez azért fontos, hogy a műtét alatt szükség esetén gyógyszereket illetve infúziót adhassunk.

A műtét során a kutya herezacskóját és a heréket eltávolítjuk, majd a vágást két rétegben összevarrjuk. A bőrben lévő varratokat nyolc nap elteltével el kell távolítani, a belső varrat önmagától felszívódik.

Mire kell számítanom a műtét után?

Amire a kutya teljes ébredéséig oda kell figyelnie :

* Száraz, meleg helyen legyen.

* Fontos, hogy a padlón helyezze el, nehogy leessen a fotelből, ágyról ébredezés közben.

* Ne legyen előtte víz vagy eleség a félrenyelés kockázata miatt.

Amire a kutya tejes ébredéséig számíthat:

* Nyüszögés

* Remegés, nyálzás

* Enyhe hányás, öklendezés

* Támolygás, elesés

Ezek a tünetek mind az altatószer hatására alakulnak ki, a nyüszögés inkább az ijedtség jele, semmint a fájdalomé.

Amire a varratszedésig oda kell figyelnie:

* A seb lehetőség szerint ne szennyeződjön. Naponta egyszer-kétszer tanácsos higított Betadine oldattal lemosni a sebet és környékét.

* Nagyon fontos, hogy a kutya ne nyalogassa a sebet. Ennek elkerülésére gyakran szükséges védőgallért tenni a kutyára. Ne ijedjen meg, ha a gallér kezdetben zavarja a kutyát, szinte mindegyikük egy-két napon belül megszokja.

Amire a varratszedésig számíthat:

* A műtétet követő napon még bágyadtság, étvágytalanság előfordulhat. Amennyiben ez nem múlik el, kérjük telefonáljon, hogy megbeszélhessük a további teendőket.

* A műtéttel egyidőben egy 24 órás hatású fájdalomcsillapítót adunk a kutyának. Szükséges lehet még két-három napig folytatni a fájdalomcsillapítók adagolását.

Jó nagy marhaságot mondott. Nem pukkanak le, nem betegednek le az ivartalanítástól. Sőt! Éppen ellenkezőleg!

Az ivartalanított kutya bizonyos betegségeket nem kaphat meg.

A kutyának egyáltalán nem szenvedés ha nem szül, és ha nem szül akkor se lesz semmi baja, az ég világon.

Az ivartalanítás kimondottan hasznos: nyugodtabb, egészségesebb lesz tőle a kutya.

Hátránya csak az van, innentől fogva a kutya nem képes a szaporodásra, de aki nem tenyésztő, annak nem is kell hogy szaporodjon.

Kell-e ivartalanítani?

Jelenleg Magyarországon a hobbi célból tartott háziállatok ivartalanítása nem bevett szokás. Bármely társadalmi rétegben megkérdezünk valakit miért nem ivartalanítja kis kedvencét, hasonló válaszokat kapunk: nem természetes, neki is jár egy kis élvezet, el fog hízni, nem akarom megcsonkítani, nincs rá anyagi keret, olyan édesek a kölyökállatok. Nőstény állat esetében még további tévhit, hogy szükséges ivaréretté válnia, de a legjobb, ha az első alom után ivartalanítják.

Nézzük sorra ezeket az érveket!

Mítosz: Az ivartalanítási műtét nagyon sokba kerül. (Kortól, nemtől és fajtától függően 25 000 és 50 000 forint között van a műtét ára, mely területenként változhat némileg az ország egyes pontjain. Budapesten és nagyvárosokban drágább.)

Tény: Az állat életében egyetlen alkalommal kell a beavatkozást elvégezni. Ha belegondolunk, a megelőzhető balesetek, sérülések, daganatos betegségek kezelése során felszámolt összeg ennek sokszorosa, nem beszélve egy esetleges autóbaleset során keletkező kárról, az egyszeri kiadás meg sem közelíti az utóbbiak következményét. Az utódok felnevelése, oltatása, féregtelenítése legalább nyolchetes koráig, egy kiskutyára számolva, minimum 20 000 Ft. Az ivartalanítás díja ezzel szemben egyszeri és egy életre szól! Jobb nem sorolni azokat az eseteket, ahol a megszületett kisállatok nem járnak kiadással…

Mítosz: Az ivartalanítás lustává és kövérré teszi az állatot.

Tény: Egyáltalán nem alapvető, hogy egy ivartalanított állat elhízik. Feltehetően hajlamosabb rá, de egy kis odafigyeléssel, gondos táplálással és sok mozgatással ez teljesen elkerülhető.

Mítosz: Legalább egyszer hagyni kell szülni őket ivartalanítás előtt.

Tény: Semmilyen átgondolt, biológiai alapja nincs ennek az állításnak. Nem kell, hogy megszüljön, nem tudatosul bennük az „anyaság öröme”, az ösztöneiktől hajtva párzanak és gondozzák kicsinyeiket, majd később ugyanígy, érzelgősségmentesen verik el őket a maguk közeléből. Sajnos nagyon jellemző, hogy a gazdák szórakoztatónak tartják a kiskutyákat, kiscicákat, aztán amikor megnőnek, már csak koloncok. Egy állat élete nem játékszer, nem lehet eldobni, ha megunjuk. Sokan megteszik, de mindenkit arra kérünk gondolja végig, mielött kedvtelésből szaporítja kedvencét, kedvenceit! Lehet, hogy még jó gazdát is talál nekik ideig-óráig, de annyi rossz sorsú állat van, amelyik már megszületett. Sőt, a fiatal állatokkal sok gond is jár, nem szobatiszták, szétrágnak, tönkretesznek dolgokat, és gondos gazda jelentős összegeket költ oltásaikra, féreghajtásukra. Nagyon sok egy-két év körüli állat válik gazdátlanná, nőstényből is rengeteg, miután vemhes lett…

Mítosz: Az ivartalanítás megtöri az állat lelkét.

Tény: Az ivartalanítás semmilyen negatív hatással nem lesz az állat lelkére, pszichés állapotára. Az ivartalanítás a szaporodási szervrendszerre hat: megelőzi a későbbi nemkívánatos kölyköket és azok elpusztítását vagy menhelyre kerülését.

Mítosz: Találunk a kölyköknek barátságos otthont, szerető gazdit.

Tény: Sajnos azoknak a szerető gazdiknak, és meleg otthonoknak a száma elhanyagolható lehetőség a több ezer nemkívánt kutya- és macskakölykök számához viszonyítva, akiket kidobnak, kihajítanak, elaltatnak évente. Ráadásul semmi nem garantálja, hogy az általunk elajándékozott kölykök nem jutnak szintén erre a sorsra, hiszen legyen az bármi, a könnyen szerzett könnyebben elvész és kevesebb fejtörést okoz. Jelen esetben azonban élőlényekről van szó. A kölyökként gazdához kerülő kiskutyák nagy része előbb-utóbb menhelyre kerül (mert hiretelen költözni kell, mert már meguntuk, mert láb alatt van, mert folyton ugat vagy kikaparja a virágokat, vagy mert kaptunk egy másik kölyköt...). Csak kevesen halnak meg öreg korukban ugyanott, ahova kölyökként kerültek...

És hogy „nem temészetes”?

Ki kérdőjelezi meg, hogy adjon-e enni kedvencének? Pedig az sem természetes. Mióta eszik tápot, konzervet, ember által főzött ételt egy állat? Vajon a lakásban, kertben tartás és ennyi állat kis helyen tartása természetes? Évente milliós mennyiségű állat síntértelepre kerülése, elaltatása természetes?

Sajnálatos, hogy sokan, éppen "állatvédelmi megfontolásból" ellenzik kutyájuk, vagy macskájuk ivartalanítását. Vajon számolnak-e azzal, mennyi fájdalmat és szenvedést okozhatnak ezzel védencüknek, azok utódainak és saját maguknak is? Ez valójában nem más, mint saját, emberi érzelmeink kivetítése az állatokra. Az állatok nem vágynak utódokra, nincsenek emberi érzelmeik, így a fedezést (az "aktust") nem szerelmi/érzelmi, hanem ösztönös alapon élik meg.

A hím állatoknak maga az aktus tényleg élvezet. Cserébe, hacsak nem maga a gazda viszi az hímet pároztatni, az állat kóborlásai folyamán veszélyezteti testi épségét, sőt az életét is. A hím állatok összeverekednek a nőstényért, ebből sérülések egész skálájával keveredhetnek ki. Ezenkívűl ki vannak téve az elkóborlással járó összes veszélynek: elütheti autó – sőt komoly közlekedési balesetet is okozhatnak, melyért a gazda a felelős -, valamilyen oknál fogva nem talál haza avagy kutyák esetén befogja a síntér. Gyakori, hogy az állatok, még ha szerencsésen haza is jutnak, valamilyen fertőző vagy kullancs által terjesztett betegséget összeszednek. Nos, a nőstény állatok esetében a macskáknál például már az aktus élvezete sem mondható el, hiszen a kandúroknak tüskés a péniszük, oly módon, hogy mikor azt kihúzzák, jelentős fájdalmat okoznak a nőstény macskának. A nőstény állatok szervezetét megterheli mind a vemhesség, mind a szoptatás. Az elkóborlás és a fertőzések összeszedése is ugyanolyan gyakori. Nem is említve, hogy a párzás időszakában mennyi bosszúságot tudnak okozni a gazdának, de a szomszédoknak is a megneszült állatok, szétszedett kerítések, vizelettel telijelölt sarkok, átvonyított, átnyivákolt éjszakák…

„Nem csonkíttatom meg!”

Csonkításnak is nevezhető az ivartalanítás, hisz akkor végez az állatorvos megfelelő munkát, ha a hím állatot heréli, a nőstény állatból eltávolítja mind a méhet, mind a petefészkeket (ezt mindig beszéljük meg az állatorvossal, mielött ivartalaníttatjuk állatunkat!). Azonban ha azt tekintjük, hogy az állat életminősége nem romlik, pszichésen nem károsul, nem csökken munkaképessége, teherbírása, sőt, az ivartalanítás az egészségvédelemnek majdnem olyan fontos eszköze, mint a védőoltások - mivel az ivartalanított állatok egészségesebben és évekkel tovább élnek -, határozottan pozitívvá válik ez a csonkító eljárás. Gondoljunk csak a mandula- vagy vakbélműtétre! Ugye a műtét után is teljes értékűnek vallják magukat? Az állat még csak ennyire sem képes, hogy felfogná és filozofálna rajta.

Mikor a legjobb megműttetni?

Nem kell várni az ivartalaníttatással! Az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a tejmirigy daganata. Ez szuka kutyáknál az esetek felében, nőstény macskáknál szinte mindig rosszindulatú formában jelentkezik, és rövid idő alatt az állat elpusztulásához vezethet. Ennek a betegségnek a veszélye jelentősen csökken, ha az ivartalanítást 2,5 éves kor előtt végezzük el. Az ennél fiatalabb korban, de már a második tüzelés után ivartalanított szukáknál 26%, az első két ivarzás között műtötteknél 8%, az első tüzelés előtt operáltaknál 0,5%-ra csökken a tejmirigydaganat kialakulásának valószínűsége. Ezért lehetőleg az első tüzelés előtt, 6-8 hónapos életkorban ajánlott a nem tenyésztési célból tartott állatok ivartalanítása! Az elmondottak mellett az ivartalanítással megelőzhető a méhgyulladás és a méhdaganatok kialakulása is. Az ivartalanított hím állatoknál pedig nem lép fel here- és prosztatamegbetegedés. A beavatkozás után néhány hónappal abbahagyják a nőstények keresését, így alábbhagy kóborlási vágyuk, amivel redukálódik a verekedések során szerzett sérüléseik, mérgezések, illetve az autóbalesetek során történő elpusztulás eseteinek száma. Csökken a területjelölés ösztöne, és az agresszivitás.

Az Amerikai Egyesült Államokban már gyakorlat az állatok 2-3 hetes korában történő ivartalanítása, Magyarországon jelenleg ez nem megoldható. Ráadásul ritkábbak a korai ivartalanítás szövődményei, mint az idősebb korban végzett műtéteknél. A fiatal állatok jobban viselik a beavatkozást és kedvezőbb a sebgyógyulás is.

Láthatjuk tehát, hogy az ivartalanítás ellen szóló leggyakoribb és legáltalánosabb érvek alaptalanok, leginkább elterjedt hiedelmek avagy az emberek érzelmeinek kivetítése az állatokra.

Mit tegyünk, ha ivartalaníttatni akarjuk állatunkat?

A legfontosabb, hogy lehetőleg az ivaréretté válás előtt tegyük, ha erre nincs mód, akkor a nőstény állatoknál tüzelés alatt és a vemhesség félideje után csak nagyon gyakorlott, nagy tapasztalatú állatorvossal végeztessük el. Nyugodtan ivartalaníttatható azonban a felpárzott állat, miután már nem tüzel. Felesleges különböző hormont tartalmazó készítményekkel elvetéltetni (ami talán nem is olcsóbb a műtétnél), és ezzel megkínozni az állatot (ez a későbbiekben még sok gondot okozhat, rendszeres hormonkezeléssel tönkretesszük az állat egészségét). Az ivartalanítás manapság rutinműtét, egyedül arra kell odafigyelni, hogy az állatot ne csak elkössék, mert az különböző daganatos betegségek forrásává válhat.

Sok állatorvos azt tanácsolja, hogy az első tüzelést várják meg. Ezzel mi is egyetértenénk, ha nem dolgoznánk folyamatosan menhelyi és utcáról összeszedett állatokkal. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon sok szuka elvész tüzeléskor. Kérjük, hogy ha az állat eleve szökős vagy ha egy kis esélye is van, hogy elszabadulhasson, akkor inkább még a tüzelés elött műttesse meg! Gyakorlott állatorvos ezt a műtétet is kockázatmentesen megoldja. Akármennyire jól el tudja zárni állatát, feltétlenül tegyen a nyakába egy cipőfűzőre kötve (de ne közvetlenül a nyakörvre, mert azt gyakran lelopják a kóbor állatról) egy bilétát az állat nevével és címével, legyen chippezve, és ha elveszne, miután megkerült és befejezte a tüzelést ivartalaníttassa azonnal, különben meglepődve tapasztalja majd, hogy ezentúl mennyivel több kutyáról kell gondoskodnia.

A konkrét teendők:

Műtét elött 12 órával az állat nem ehet és nem is ihat. Műtét után figyelni kell, amíg teljesen magához nem tér. Melegre van szüksége az állatnak, általában csak az első napon, de van olyan állat is, amelyiknek hosszabb időn át. Az első nap csak ihat, második naptól fogva ehet is. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a külső varrat ne felszívódó legyen, mert az sipolyt okozhat, varratszedésre 8-12 nap után szokott sor kerülni. A seb nem megfelelő gyógyulása esetén előfordulhat antibiotikumos utókezelés.

Bővebb információt és aktuális ivartalanítási akciókról a www.zoldzebra.hu oldalon olvashat.

forrás: olcsokutya.uw.hu

Itt már 10-15000-től csinálnak ivartalanítást... vagy csináltak, mikor utoljára érdeklődtem.

Én egyrészt javaslom: a kutyám 16 kölyköt ellett egyszerre, vizsla, a kölykök apja bullmasztiff volt. A kutyám csípője tönkrement, nem hajlanak rendesen a hátsó lábai és már nem is párhuzamosak, szétállnak.

Másrészt nem ajánlom: mikor tüzel a kutyám, éjszakára behozom a lakásba, nappal pedig szinte mindig van kint valaki, amikor nincs, ismét bezárjuk. Nem probléma a vemhesség megakadályozása, nem jár olyan nagy hátrányokkal, hogy érdemes legyen pénzt kiadni rá. (A három vemhessége még akkor volt, mikor a szüleimmel éltem, a kutya pedig az udvarra volt száműzve)

Hallottam olyat, hogy érdemes megvárni az első ellést. Nem tudom, még sosem volt ivartalanított kutyám. Azzal viszont egyetértek, hogy nem természetes...