Mondanátok valami jó kis egérfogó trükköt?

A lyuk elé leteszel egy pengét, jobbra egy diót, balra egy mogyorót. Ezeket szereti az egér. Aztán amikor kijön, nem tudja eldönteni melyiket egye, néz jobbra, "dió?", balra "mogyoró?", "dió? mogyoró? dió?" és elnyiszálja a nyakát.

Később már működik dió és mogyoró nélkül is, mert kijön az egér, és gyanús lesz neki, hogy "se dió?", "se mogyoró?"...

Én élve fogót használok, párszor beválik, de ha egér kolónia van (szerencsére nálam rég nincs), akkor az itt maradtak okulnak belőle, szóval csak párszor használatos trükk:

A sajtmese tévhit, csak azért ette régen, mert azt nehéz felkötni és plafonról lógatni, ugyanakkor becsomagolva nem tudnák erjeszteni. Így régen a parasztházakban csak ahhoz fér hozzá a mikimáuz. Valójában a bakancslistáján valahol hátul szerepel a sajti.

Megoldás: támassz ki egy jópofi dunsztos üveget egy fél dióval, hagyd benne a belét, és fordíts az üveg középpontja felé. A résen bemászik a jól nevelt rágcsáló pajti, mert csak úgy fér hozzá a dióbélhez. Amint falatozik belőle, a dióbél elcsúszik és hupsz...

Vili? :)

Ilyenkor nem árt elbiciklizni csórikámmal pár kilométert, mivel szagnyom alapján máskülönben könnyedén visszatalálna a haverjaihoz.

Máskülönben a némber ván a csokis nápolyi. A csokoládés cuccok a favorit nekik, viszont a fél dió trükkösebb és azt is kellően csipázza a kis drága.

A dunsztosüveg trükköt elalvás előtt nem javaslom, mivel szegény egérke megfulladhat benne. Csak úgy javaslom, hogy nincs zaj, a közelben vagy, és felfigyelsz a huppanásra. Utána azonnal csúsztass alá egy kartonpapírt, szorítsd az üveg falához, és gyömöszöld rá, majd fordítsd fel. Előzetesen csinálj szellőző lyukakat a kartonpapírra. Így már viheted is pár kilométerre, vagy egy előre összekészített ketrecben tárolhatod, csak lásd el élelemmel kérlek, amíg eltávolítod a házból egerentyű őkelmét.

Na, de megírom neked a másik élve fogómat, az is működik, talán hosszabb távon is:

Végy egy billenős papírszemetest, tudod, ilyen térdig érőt. Innentől már csak kreatív fantázián múlik. Szóval tegyél valamit ennek oldalához, ami létra szerű, bármit, amin fel tud mászni az egér. A billenő fedél végéhez meg a legnagyobb ínyencfalatkájukat: csokiiii! Vagy még jobb: csokis nápolyi, mert az pluszban gabona alapú, plusz csoki.

Egérpajtit előbb-utóbb felcsalja az illatos csemege, és hupsz... Na de mivel kíméletes vagyok, tenni szoktam némi rágcsát magába a szemetesbe is (persze üresen hagyom, kivéve a rágcsát), mert ha este állítom fel, nem kéne éheztetni szegényt. Levegőt meg kap az automatán visszahuppanó fedőn át.

Hátránya: amíg alszol, csak egy egér fogható vele.

4-es féle dunsztos üveg megoldás bevált nálunk.

Vagy a ragaszto, csak en egy szem kutyatápot teszek bele.

Kertész vagy barkács áruházakban lehet kapni élvefogó csapdákat. Nekem ez a legegyszerűbb. Semmit nem kell csinálni vele, csak egy kis finomságot beletenni. Nem kell egyensúlyozni, a levegő megoldott, és egyszerre akár több egeret is meg tud fogni. Az egér bemászik, de ki már nem tud.

A ragasztó a lehető legrosszabb, mert hosszú és lassú kínzás nekik. Neked sem lehet kellemes, ha beragad és szenved, visít melletted. Az "agyoncsapós" csapda is jobb ennél.

A ragasztós megoldást állatkínzásnak tartom. A dunsztosüveges módszerhez, amit részleteztem, még annyit, hogy állatvédelem okán a biztonság kedvéért javaslom az üveg peremének egy kis körív szeletére ragasztani egy fogpiszkálót, vagy egy kis darabka fát, műanyagot, előzetesen lecsiszolva, vagy eleve éltől, hegytől menteset.

Ez arra szolgál, hogy ha véletlenül mégsem tudna az ember idejében odaérni, amikor ráhuppan az üveg az egérre, addig is kapjon levegőt a kis résen át.

Azonban a pici terület nemgien zavarja az egeret, legalábbis olyan 12, vagy esetleg 24 órán át elvan egy befőttes üvegben, ha kap levegőt. (A csalit meg elrágcsálta, elvan egy napig vele.)

De azért hosszabb távon -akár évekre- kell legalább egy négyzetméter, egér egyedenként, a szakemberek szerint. Tehát ha valaki olyan (jó esetben élvefogó) csapdát alkalmaz, ahol egyre több egér esik fogjuk, és a tulaj napokig, hetekig távol van az ingatlantól, akkor a csapda alapterülete legyen minél nagyobb, akár több négyzetméter, h ne zsúfolódjanak, amíg a tulaj értük nem jön és viszi ki őket messzire a szabadba.