Hogy lehet észre venni, ha az anyanyúl elhagyja a kölyket?

Nem árt ezzel a kérdéssel óvatosabban bánni. Nem mindegyik fajta ill. korú anyanyúl tűri el a kicsinyei fogdosását, a fészke bolygatását, amit ő nagy gonddal elkészített és abba a kicsinyeit betakarva tartja.

Csak javasolni tudom,8-10 napig egyáltalán ne háborgassuk az anyát, ilyenkor ha nem muszáj még a simogatást is mellőzzük.

Ez nem kortól és fajtától függ.

Természetesen egyik nyuszi sem tűri jól a fészek bolygatását, a kicsik fogdosását, de erről nem is volt szó. Csupán annyi, hogy a fészekből két pillanat erejéig gyorsan, de óvatosan kivesszük a picit, rá a mérlegre, és gondosan vissza. Ennyi. Lehetőleg amikor az anya nincs ott. Ezt az első pár napban napi legfeljebb egyszer, utána, ha látjuk, hogy gyarapodnak, de szükségesnek érezzük, akkor 2-3 naponta egyszer lehet. Egy normál körülmények között tartott nyúlnak - fajtától, kortól függetlenül - nem lesz problémája. Nyilván stressz neki és a kicsinek is, de önmagában nem akkora, hogy kilökje a kicsinyeit. Akkor teszi, ha a rossz tartási körülményekből adódóan ehhez a stresszmennyiséghez még jön hozzá egy adag. Ezért mondom, sokat számít a tartásmód. Simogatást persze mellőzzük, meg az egyéb látogatásokat is. Nyugalomban kell hagyni őket.

Természetesen ez az egész méricskélős dolog csak akkor kell, ha valami nincs rendben, ha gyanakszunk, hogy nem esznek a kicsik. Egy egészséges vemhesség é szülés esetében nincs rá semmi szükség.

Ne haragudj, de alig lehet érteni, amit írsz, annyira hibás.

Azt elsőre is megértettem, hogy nem te tehetsz róla, hogy vemhes. Így kaptad, oké. Azt nem írtad, mikor kaptad, mióta van nálad - ettől függ, hogy ismer-e. Bár pár nap ismeretség elég. Viszont még egyszer elmondom, ahhoz, hogy ne foglalkozzon a kicsivel, rossz bánásmód, rossz tartási körülmények kellenek, tehát sok stressz. Ha te jól tartod, nem zaklatod és megvan mindene, nyugalom és elég hely stb. akkor törődni fog a kicsikkel akkor is, ha hozzájuk érsz. Sőt akkor is, ha egy teljesen más, idegen személy ér hozzájuk. Egy (pszichésen is) egészséges anyanyúl nem löki ki a kicsiket semmilyen idegen szag miatt. Se a vadonban, se a háziasított nyulaknál.

Ha apukádnál ez történt, ott gond van, ami az ő hibája. Valószínűleg túl stresszes életmódja volt a nyulaknak, nem voltak jó körülmények között tartva és így reagáltak rá.

Az hogy valaki nyulakat tenyészt (szaporít..) nem jelenti, hogy ért hozzájuk.

Én is több, mint 30 éve foglalkozom (hobbi)nyulakkal, de előtte, gyerekkoromban is voltak már. Mégsem erre fogom, hogy értek hozzájuk. Ez nem jelent semmit. A szüleim 55 éve foglalkoznak nyulakkal, de alig tudnak róluk valamit. Persze van némi tapasztalatuk, de fogalmuk nincs, mi a jó annak a szegény állatnak, mit hogyan kéne csinálni, hogy egészségesek legyenek mind fizikálisan, mind mentálisan. Nincsenek tisztában a viselkedésükkel, mire miért hogyan reagálnak. Tehát az, hogy valaki szaporítja a nyulakat, semmit nem jelent.