Társas állat-e a degu?

Hatalmas társasági életet élnek.

A békéhez viszont egy picit a gazdinak is kell hozzájuk érteni.

Fiúkat, lányokat külön kell tartani, mert a fedezés jogáért balhézhatnak.

Hatalmas a mozgásigényük: nem höri ketrec, hanem csincsilla ketrec kell nekik. (80x80x50 centisben minimálisak a súrlódások.) És 32 centis mókuskerék, mert a kisebbet kinövik, tötyörögnek benne száguldás helyett, a fölös energiáikkal meg kergetőznek...

Diabetikus, széna alapú kaja kell beléjük, mert ha a hörikajától cukorbetegek, bélgyulladásosak, akkor is elég ingerlékenyek...

Ezenkívül tiszteletben kell tartani, hogy imádják a ketrecüket, és védik is, mivel az számukra az az édes otthon. Csak jó barátot engednek be, az idegent kidobják, ahogy te se örülnél, ha hívás nélkül bejönne valaki hozzád, és befeküdne az ágyadba. Magyarul összeköltöztetés előtt össze kell őket szoktatni, nem lehet bevágni egy új degut egy régi mellé.

Impulzív, nyüzsi jószágok, nem marad semmi titokban. Ha jóban vannak csicseregnek, hangosan puszilgatják egymást, játszanak, egymáson alszanak, ha nézet eltérés van, akkor röfögnek, kergetőznek, odakapnak... Ez náluk nemtől független, szerelmes párok között is természetes dolog. Ha elég helyük van, többnyire forgácsröptetéssel lerendezik a problémáikat.

Ha nem tiszta a rangsor, akkor kicsit gyakoribb a vita. A legbékésebb bandák, ahol egy felnőtt neveli a kicsiket, azaz van köztük korkülönbség.